The Assessment, Moderated Mediating Effects, and Influencing Factors of Critical Thinking Disposition in Chinese Undergraduate Students
The complexity and importance of critical thinking (CT) are prompting scholars to continue exploring its framework and application, particularly in this smart and globalized world. Although most nations have integrated CT into their higher education curriculum and assessments, China has not explicit...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2024-01-12
|
| Kulcsszavak: | Kritikai gondolkodás, Kritikai gondolkodás diszpozíció, Oktatási értékelés, Egyetemi hallgatók, Mérséklő hatások, Közvetítő hatások, Nemek közötti különbség, Befolyásoló tényezők; Critical thinking, Critical thinking disposition, Educational assessment, Undergraduate students, Moderating effects, Mediating effects, Gender difference, Influencing factors |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11928 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11928 |
| Tartalmi kivonat: | The complexity and importance of critical thinking (CT) are prompting scholars to continue exploring its framework and application, particularly in this smart and globalized world. Although most nations have integrated CT into their higher education curriculum and assessments, China has not explicitly done that. The CT framework with both critical thinking skills (CTS) and disposition (CTD) is consistent, but CTD research has received less attention than the research on CTS. However, CTD is regarded as the activation of CTS, and CTS cannot be acquired adequately without CTD. Besides, the previous CTD frameworks and assessments neglected the perspectives of the workforce, which has aroused a mismatch between students’ outcomes and labor market demands. Accordingly, the goals of this dissertation are to (a) establish a comprehensive CT framework including problem-solving skills with the support of the effectiveness of problem-based learning (PBL) on CT instructional intervention via a review of literature by meta-analysis, (b) develop a CTD inventory integrating workforce intelligence to eliminate the required competences gap between schools and the job market, (c) explore the connections between each CTD component and the gender role in these interactions in order to achieve balance and equality, and (d) identify the influencing factors in terms of demographic characteristics for the attention paid by parents and instructors. Six chapters will be listed in this dissertation, with the first (Chapter 1) and last (Chapter 6) being the general introduction, discussions, and conclusions of this dissertation, respectively, and the main four chapters (Chapters 2 to 5) being the independent studies within the dissertation topic. The first study in Chapter 2 aims to identify the effectiveness and moderators of CTS and CTD cultivation based on PBL by conducting a meta-analysis of 50 relevant empirical studies from 2000 to 2021 with 5,210 participants and 58 effect sizes. The results showed that PBL was beneficial in promoting overall CT, CTS, and CTD, demonstrating a favorable link between them. The moderators are maturity, nationality, instruction type, group size, and types of sample selection for CT, maturity, nationality, instruments, discipline, group size, and intervention duration for CTS, and sample type, instruction type, discipline, and treatment duration for CTD. The goal of the second study in Chapter 3 is to create and validate the Employer-Employee-Supported Critical Thinking Disposition Instrument (2ES-CTDI) for assessing CTD in college students. To synthesize ideas from literature, 25 employers, 43 workers, and a six-person expert panel, intelligence accumulation was used. The potential inventory was created using the interpretive structural model. In 2021, validation data were obtained from 661 undergraduate students from China (328 males, 49.6%, Mean = 19.22, SD = 1.20 and 333 females, 50.4%, Mean = 19.91, SD = 1.23). Exploratory factor analysis was used to assess the consistency of the conceptual framework and data, confirmative factor analysis and the common method variance were used to assess model fit and structural validity, partial least squares structural equation modeling (PLS-SEM) was used to identify mediating effects among CTD components, and item response theory was used to assess test endorsement and item discrimination. Eventually, a seven-point CT disposition inventory with three factors was confirmed with good reliability, validity, and item and test endorsement for future use. The purpose of the third study in Chapter 4 is to examine the gender equality of 2ES-CTDI as well as the moderated mediating effects of gender on the components of CTD in 661 Chinese undergraduates using measurement invariance (MI) and PLS-SEM. The findings revealed that (a) the scale has great reliability and validity. MI findings revealed that the configural and metric models were met, and the scalar model identified the partial invariance; (b) Females have higher self-efficacy and habitual truth-digging dispositions, whereas males have higher instant judgment; (c) Instant judgment has a negative influence on habitual truth-digging, with self-efficacy as the competitive partial mediator, in which gender moderated the relations. Using dummy variable regression on the plausible values of 661 Chinese undergraduate students, the fourth study in Chapter 5 intends to investigate the determining elements of undergraduate students’ CTD from the standpoint of demographic information. The findings revealed that (a) differences in CTD may exist between public and private universities, grades, parents’ educational levels, and family incomes when considered separately; (b) however, when integrated into a comprehensive robust regression model, family income was identified as the unique factor influencing CTD, and those from the highest income family have a higher CTD. Notwithstanding the dissertation’s successful di A kritikai gondolkodás összetett konstruktum, pontos leírása, valamint szerkezetének feltárása jelenleg is nyitott kutatási területnek számít. A 21. század kihívásaira reagálva a képesség pedagógiai kontextusban történő fejlesztésének lehetősége iránt szintén egyre növekszik az érdeklődés. Számos nemzet integrálta a kritikai gondolkodást a felsőoktatási tantervébe és értékelésébe, Kínában azonban ezek a törekvések jelenleg kevésbé valósultak meg. A kritikai gondolkodást a szakirodalom jellemzően két komponensű konstruktumként írja le, egyrészről megkülönbözteti a kritikai gondolkodási képességeket, másrészről a kritikai beállítódást (dispositions), azonban ez utóbbi kevésbé kutatott területnek számít. A kritikai beállítódás ugyanakkor elengedhetetlen a kritikai képességek elsajátításához, valamint azok aktiválásához. További kutatási hiányt jelent, hogy a kritikai beállítódásra irányuló mérőeszköz fejlesztésekben kevésbé jelennek meg a munkaerőpiaci szempontok, ami a tanulók eredményei és a munkaerő-piaci igények közötti eltéréshez vezethet. Ennek tükrében a jelen disszertációban bemutatásra kerülő kutatások a kritikai beállítódás mérésre és vizsgálatára irányulnak felsőoktatási kontextusban. Első lépésben a dolgozat egy metaelemzés elvégzésével megvizsgálja a problémaalapú tanulás hatékonyságát a kritikai gondolkodás fejlesztésében, valamint kísérletet tesz egy átfogó modell létrehozására, melyben meghatározza a kritikai beállítódás szerepét a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás folyamataiban. Az ezt követő kutatás egy, a munkaerőpiaci szempontokat is figyelembe vevő mérőeszköz fejlesztési folyamatot, valamint a mérőeszköz konstruktum validitására irányuló elemzéseit közli. A további kutatások tárgya a kritikai beállítódást befolyásoló faktorok hatásainak elemzése. Az eredmények azt mutatják, hogy a problémaalapú tanulás hatékony módszere mind a kritikai gondolkodás képességeinek, mind a kritikai beállítódás fejlesztésének. Az eredmények támogatják a kutatás keretében megalkotott modellt, melyben bemenetként szerepelnek a kritikai gondolkodás képességei és a kritikai beállítódás, gyakorlati kimenetként pedig a problémamegoldás. A modellben az egyes területek közötti kapcsolatok és a fejlesztő beavatkozások lehetséges irányai is meghatározásra kerülnek. A modell szerint a kritikai beállítódás a kritikai gondolkodás képességeinek aktivátoraként értelmezhető. A kritikai beállítódás vizsgálatára kialakított mérőeszköz fejlesztésének alapját az eddigi mérőeszközök tanulmányozása, valamint szakértők, diákok, munkáltatók és munkavállalók szempontjai jelentették. A kérdőív három dimenzió mentén értékeli a kritikai beállítódást: önhatékonyság, gyors ítélőképesség, valamint az igazság keresésének igénye. A mérőeszköz megbízhatónak és érvényesnek bizonyult az egyetemi hallgatók értékelésére. Az önhatékonyság mediáló változóként működik közre a gyors ítélőképesség és az igazság keresésének igénye között, de van egy további mediáló hatás a gyors ítélőképesség és az igazság keresésének igénye látens faktorok között is. A nemi különbségekre irányuló elemzések azt mutatják, hogy a nők jobban teljesítettek az önhatékonyság és az igazság keresésének igénye terén, míg a férfiak hajlamosabbak a gyors ítéletalkotásra. A demográfiai faktorok hatásának vizsgálatára irányuló elemzések rámutattak, hogy a jobb szocioökonómiai státuszú családok tanulói magasabbra értékelik kritikai beállítódásuk fejlettségét, ami arra utal, hogy az oktatásnak nagyobb figyelmet kell fordítania az alacsonyabb jövedelmű háztartásokból származó tanulók kritikai beállítódásának fejlesztésére. A disszertációban bemutatott kutatások hozzájárulnak a jelenlegi ismeretink bővítéséhez, azonban a vizsgálatoknak több korlátja is azonosítható. A további kutatások kiemelt iránya lehet a bemutatott modell érvényességének további vizsgálata, az összefüggések, a befolyásoló faktorok elemzése más oktatási szinteken is (például közép vagy általános iskolai kontextusokban), illetve a mérőeszközzel azonosított kritikai beállítódás szerepének feltárása a kritikai gondolkodás képességeinek és további képességek fejlődésében. |
|---|