Assessing 6th and 8th Grades Students’ Reading Skills and Literacy in Kazakh, Russian, and English Languages in Kazakhstan
This research study aimed to assess and explore the issue of poor reading literacy skills among young learners in the middle school in Kazakhstan. In particular, our broader goal is to develop a modified framework of recommendation and suggestions for teaching and learning reading skills in Kazakhst...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2022-05-16
|
| Kulcsszavak: | assessment, reading skills, literacy, reading comprehension, middle school, young language learners, bilingual education, L1, L2 and English as a foreign language (FL); értékelés, olvasási készség, olvasás-szövegértés, középiskola, fiatal nyelvtanulók, kétnyelvű oktatás, L1, L2 és angol mint idegennyelv (EFL) |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11269 |
| mtmt: | 33091513 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11269 |
| Tartalmi kivonat: | This research study aimed to assess and explore the issue of poor reading literacy skills among young learners in the middle school in Kazakhstan. In particular, our broader goal is to develop a modified framework of recommendation and suggestions for teaching and learning reading skills in Kazakhstan in the native and second languages (i.e. Kazakh or Russian), and in English as a foreign language. Consequently, we firstly focused on assessing reading skills and literacy development in Kazakh and Russian languages as a native and/or second language (L1)/ (L2), and English as a foreign language (EFL). This could help us to define the core issue while teaching reading skills to young Kazakhstani learners. Secondly, we revealed several factors in questionnaires regarding students’ socio-economic status, reading attitude, classroom climate, engagement, and reading metacognitive awareness while reading process. The evidences may assure explanation of poor results in reading literacy among Kazakhstani 15-year-old students, which were below the average while performing international surveys like PISA, and PIRLS. Thirdly, we assessed 6th and 8th grade students’ reading skills in English, Kazakh, and Russian. In total (N = 4,274) participants took part in the computer based assessment. Finally, the obtained results may track us to provide suggestions and recommendations for reading literacy, and further modification in the assessment process in the middle secondary education of Kazakhstan. Even young adolescents had positive reading attitude and insignificant gender differences (49.9% - boys, 51.2 % - girls), the analysis showed that middle school learners in Kazakhstan had poor reading skills in the target languages. In addition, we found that latent factors (i.e., classroom climate, engagement, reading attitude, and reading strategies) did not affect reading comprehension tests in English, Kazakh, and Russian languages. The weak relationship between classroom climate and engagement towards reading achievement might indicate insufficient learning environment, low teacher-student interaction, and scarce support from peers or parents towards reading skills in the target languages. Moreover, the analysis highlighted several drawbacks among young learners while teaching and learning reading skills and developing literacy in the languages. Likewise, policy makers, teachers, parents, and other stakeholders should put serious attention to the content of core curricular programme for teaching reading skills in L1, L2, and EFL. The findings also suggested that reading for pleasure in and out of school might consider being a challenging activity for children in the middle school. Interestingly though, bilingual learners seemed to use more reading strategies in performing reading comprehension tests than monolinguals in the respected languages. Therefore, to boost the importance of reading literacy for young learners in the middle school, appropriate programme are required to preparing young learners think critically, and improving the quality. Furthermore, the qualitative assessment of teachers and the school staff are necessary to explore the quality of teaching and assessing reading literacy skills in the respective languages. A disszertációt megalapozó kutatómunka célja az volt, hogy feltérképezze és empirikusan megvizsgálja a kazahsztáni középiskolásfiatalokolvasási készségét, valamint készségeik optimálisnál gyengébb működtetésének okait. Vizsgálataink lehetőséget teremtenek arra, hogy pozitív irányú változást indíthassunk el a helyi kerettantervnek olvasási készségek tanítására és tanulására vonatkozó részeiben, mind a tanulók anyanyelvi oktatásában, mind pedig az angol, mint idegennyelv tekintetében. Felméréseink elsősorban az olvasási készségekre összpontosítottunk a kazah és az orosz nyelvet első és/vagy második nyelvként (L1)/(L2), valamint az angolt, mint idegennyelvet (EFL) tanulók körében. Ezáltal eredményeink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy meghatározhassuk a kazahsztáni tanulóknál az olvasási készség tanítása során felmerülő fő problémákat, és további vizsgálatok alapján javaslatokat tegyünk azok megoldására. Másodsorban, a kérdőíves adatfelvétellel számos tényezőt megvizsgáltunk, amelyek hatással lehetnek az olvasási készségek fejlődésére. Így többek között a tanulók szocioökonómiai státuszának, olvasási attitűdjének, elmélyülésének és az olvasáshoz kapcsolódó metakognitív tudatosságának a hatását vizsgáltuk, továbbá foglalkoztunk az osztálytermi légkör szerepével. Ezek az eredmények magyarázatot adhatnak a kazahsztáni 15 éves tanulók átlag alattian gyenge szövegértési eredményeire az olyan nemzetközi felmérésekben, mint a PISAés a PIRLS. Hatodik és nyolcadik osztályos tanulók olvasási készségét vizsgáltuk angol, kazah és orosz nyelven, összesen 4274 résztvevőnél az eDia platform felhasználásával végzett online számítógépes felmérés segítségével. A kapott eredményeket alapul véve lehetőségünk nyílik arra, hogy javaslatokat és ajánlásokat tegyünk az olvasási készségek középiskolai mérésének gyakorlatára vonatkozóan. Az elemzéseink eredményei alapján a kazahsztáni középiskolás tanulók gyenge olvasási készséggel rendelkeznek a célnyelveken. A tanulók alapvetően pozitív olvasási attitűddel rendelkeztek, nemek szempontjából nem találtunk ebben szignifikáns különbségeket (49,9% - fiúk, 51,2% - lányok). Továbbá azt találtuk, hogy a megvizsgált tényezők (az osztálytermi légkör, az elmélyülés, az olvasási attitűd és az olvasási stratégiák alkalmazása) nem befolyásolták a szövegértést mérő teszteken elért eredményeket angol, kazah és orosz nyelven. A kétnyelvű tanulók több olvasási stratégiát használtak a vizsgált nyelveket célzó szövegértési feladatok megoldásasorán, mint az egynyelvűek. Továbbá az osztálytermi légkör és az elmélyülés között talált gyenge kapcsolat tünete lehet a nem megfelelő tanulási környezetnek, az elégtelen tanár-diák interakciónak, valamint a társas és a szülői támogatás hiányának az elsajátítás folyamatában. Mindez arra is utal, hogy a kedvtelésből történő olvasás kihívást jelentő tevékenységnek számít a középiskolás tanulók számára. Elemzésünk számos akadályra világított rá az olvasási készség tanítását és tanulását illetően. A politikai döntéshozóknak, tanároknak, szülőknek és egyéb érintetteknek komoly figyelmet kellene szentelniük a kerettanterv olvasási készségekre vonatkozó részeire, hogy a kazah és orosz, mint első és/vagy második nyelv, valamint az angol, mint idegennyelv tanítása optimálisan tudjon működni. A középiskolás tanulók olvasási készségének, valamint szövegértésének fejlesztése kritikus fontosságú, optimalizálása elengedhetetlen. Ehhez egy olyan programra van szükség, mely felkészíti a fiatal tanulókat a kritikus gondolkodásra. Továbbá ennek a programnak a létrehozásához szükség van a tanárok és az iskolai személyzet felkészítésére és továbbképzésére is. |
|---|