A csődeljárás orgánumai és hatékonysága a Kalocsai Kir. Törvényszék 1910-es évekre vonatkozó iratanyagában
A gazdasági élet megfelelő működtetésének alapvető feltételeként tekintett a magyar politikai elit a korszerű csődjogi szabályok biztosítására, így a reformkorban és a dualizmus államszervezetének kiépítésekor is ettől és más gazdasági jellegű törvények megalkotásától várták a gazdaság fellendülését...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2023
|
| Sorozat: | ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY
64 No. 1 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.51783/ajt.2023.1.03 |
| mtmt: | 34123474 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/28176 |
| Tartalmi kivonat: | A gazdasági élet megfelelő működtetésének alapvető feltételeként tekintett a magyar politikai elit a korszerű csődjogi szabályok biztosítására, így a reformkorban és a dualizmus államszervezetének kiépítésekor is ettől és más gazdasági jellegű törvények megalkotásától várták a gazdaság fellendülését. A 20. században az I. világháború kapcsán jelentkező gazdasági problémák orvoslására szintén a fizetésképtelenségi jog reformjához fordult a kormány. E jogterület történeti hagyományainak feltárása azonban eddig váratott magára, mivel a kodifikációtörténetet összefoglaló jelleggel bemutató és a történettudományi tudományos munkákon kívül nem készült jogtörténeti szempontból mélyebb vizsgálatra vállalkozó írás e témakörben. Márpedig a levéltári források vizsgálata nyújt arra lehetőséget, hogy a szabályozás kapcsán felmerülő anomáliák megismerhetővé váljanak. Emellett az ilyen irányú kutatások adhatnak választ arra is, hogy a jogalkotói várakozásokat és célkitűzéseket beteljesítették-e az általuk választott jogi megoldások. Ezért jelöltem ki a magam számára e témakört, amely a gazdaságtörténetet, a jogtörténetet és a fizetésképtelenségi jogot is jelentős ismeretekkel gyarapíthatja. Jelen írásban a második magyar csődtörvény, az 1881:XVII. tc. gyakorlati működését mutatom be a Kalocsai Kir. Törvényszéknek a 20. század második évtizedét felölelő iratanyaga alapján. Ez a törvény különös fontosságú, mivel a modern gazdasági élet követelményeihez igyekezett alakítani a jogalkotó, és egészen Magyarország szocialista átalakulásáig maradhatott hatályban, így végigkísérte a kapitalista Magyarország gazdasági fejlődését. A Kalocsai Kir. Törvényszék iratanyagának kiválasztásához pedig az vezetett, hogy olyan forrásanyagot kerestem, amely teljességében, selejtezés nélkül maradt az utókorra, így a csődeljárás minden eleme kapcsán lehetőséget biztosít a vizsgálódásra. A kiválasztott időtáv szintén a forrásadottságokból következik, mivel az általam támasztott követelményeknek ettől az évtizedtől felel meg az iratanyag. A vázolt módszertannak megfelelően a levéltári forrásokból levonható eljárási jellegzetességeket mutatom be tanulmányomban összevetve a csődjoggal foglalkozó szakirodalomból kirajzolódó álláspontokkal. A csődeljárás legfontosabb szereplőinek, így a közadós, a hitelezők, a tömeggondnok, a csődbiztos és a csődválasztmány működése, valamint annak hatékonysága (gyorsasága és a hitelezőknek nyújtott kielégítés mértéke) képezte írásom fő hangsúlyát. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 38-62 |
| ISSN: | 0002-564X |