A közérthetőség kutathatósága és a jogi nyelv reformja?
A „Digitalizáció és nyilvánosság” körében végzett egyetemi kutatás részeként a tanulmány azt vizsgálja, hogy a hazai jogforrásokban (ide értve a közjogi szervezetszabályozó normákat is) miként írják elő – ha egyáltalán – a közérthetőséget a jogi szaknyelvet nem beszélők érdekében. A hatályos joganya...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2023
|
| Sorozat: | GLOSSA IURIDICA
10 No. 3 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.55194/GI.2023.3.8 |
| mtmt: | 34049334 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/28151 |
| Tartalmi kivonat: | A „Digitalizáció és nyilvánosság” körében végzett egyetemi kutatás részeként a tanulmány azt vizsgálja, hogy a hazai jogforrásokban (ide értve a közjogi szervezetszabályozó normákat is) miként írják elő – ha egyáltalán – a közérthetőséget a jogi szaknyelvet nem beszélők érdekében. A hatályos joganyagban 270 ilyen fellelt rendelkezést találunk, amely igen csekély, bár több évtizede a jogalkotási szabályok (kodifikációs,szerkesztési, hatáselemzési rendelkezések) ezt a követelményt tartalmazzák. A megtalált közérthetőséget előíró normák túlnyomó többsége nem a jogalkotókra, hanem elsősorban a jogalkalmazókra (hatóságokra, piaci szereplőkre és közszolgáltatókra) hárítja a jogi szövegtípusok (szerződési tájékoztatók, hirdetmények, ügyfél jogaira figyelmeztetés, határozat) érthető megfogalmazását. Ezért a közérthetőségi követelmények csekély része szól az alacsonyabb szintű és az intern normák készítőinek. Mivel nincsen sem általánosan, sem ágazati szinten jól definiált elvárás, nincs a mulasztásnak szankciója, ha mellőzik a teljesítését, ezért a kutatásnak a jövőben a jogalkalmazásra kell többféle módszerrel összpontosítania egy majdani szaknyelvi reform előkészítéséhez. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 153-165 |
| ISSN: | 2064-6887 |