Tanulói aktivitásra alapozott oktatási módszerek alkalmazásának vizsgálata általános és középiskolai tanárok körében
A tanulmány egy kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be, amely általános és középiskolai tanárok (n = 182) körében vizsgálta a különböző tanulásszervezési módok és oktatási módszerek alkalmazásának gyakoriságát, kiemelt figyelmet fordítva az aktív tanulási formákra, valamint azok megítélésére és az...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
32 No. 10 |
| Kulcsszavak: | Pedagógia - módszer - általános iskola, Pedagógia - módszer - középiskola, Kérdőíves módszer, Pedagógiai kutatás - módszer |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/iskkult.2022.10.3 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/71213 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány egy kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be, amely általános és középiskolai tanárok (n = 182) körében vizsgálta a különböző tanulásszervezési módok és oktatási módszerek alkalmazásának gyakoriságát, kiemelt figyelmet fordítva az aktív tanulási formákra, valamint azok megítélésére és az elterjedésüket nehezítő tényezőkre. A felmérésre a Dél-Alföld régió négy városának iskoláiban került sor. A 43 itemes, papíralapon felvett kérdőív négy részből áll, minden egység megfelelő reliabilitás-mutatóval rendelkezik (Cronbach-alfa: 0,86–0,92). Az adatok elemzése, összehasonlítása iskolatípusonként, illetve a tanárok szakjai alapján kialakított humán-reál részmintákban, továbbá a szakmai tapasztalat alapján kialakított három részmintában történt. Az eredmények szerint a vizsgálatba bevont tanárok fontosnak tartják az aktív tanuláshoz kapcsolódó oktatási célokat, az aktív tanulási formák alkalmazásában azonban van különbség az egyes részmintákban. Az általános iskolában gyakoribb az egyéni, a páros és a csoportmunka, és az aktív tanulás módszerei is itt az elterjedtebbek. A reál szakosok gyakrabban használják a számítógéppel segített tanulást, a kutatásalapú tanulást, valamint a tanári és tanulói kísérletet, és közülük is elsősorban azok, akik a pályájuk elején járnak. Az aktív tanulással kapcsolatos nehézségek közül a tanárok mindkét iskolatípusban a tantervi támogatás, valamint a megfelelő tananyag és tanári segédanyag hiányát, továbbá az időhiányt és a magas osztálylétszámot emelték ki. Legkevésbé a módszertani bizonytalanságot érzik problémának. A legkevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezők küzdenek leginkább módszertani nehézségekkel, de az aktív tanulási módszerek használatában a 20 évnél régebb óta pályán levők is gyakran bizonytalanok. A továbbképzéseken való részvételnek pozitív hatása van az aktív tanulási módszerek alkalmazására. This paper presents the results of a questionnaire survey which inquired about primary and secondary school teachers’ (n=182) use of different learning organisational- and teaching methods. There was a particular focus on active learning, its judgement, and the difficulties of spreading it as perceived by teachers. The survey took place in schools in four cities in the Southern Great Plain region. The 43-item paper-based questionnaire consists of four sections, each with good reliability (Cronbach’s alpha: 0.86-0.92). Data were analysed and compared by school type, in humanities/sciences subsamples based on teachers’ subjects, and in three subsamples based on professional experience. Results show that the teachers included in the study consider teaching objectives related to active learning to be important, but that there are differences in the use of active learning methods across the subsamples. In primary schools, individual-, pair- and group work are more common and active learning methods are more widespread. Computer-assisted learning, inquiry-based learning, and student experimentation are more frequently used by teachers who teach sciences, and mainly by those at the beginning of their careers. Among the difficulties related to active learning, teachers in both types of schools highlighted the lack of curricular support, the appropriate teaching materials and teaching support materials, as well as time constraints and large class sizes. The least perceived problem is methodological uncertainty. Those with the least professional experience have the most methodological difficulties, but those who have been in the profession for more than 20 years are often uncertain about the use of active learning methods. Participation in training has a positive impact on the use of active learning methods. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 3-21 |
| ISSN: | 1215-5235 |