A tanárok szerepe a bántalmazás megelőzésében, felismerésében és kezelésében
Az iskolai kortárs bántalmazás negatív rövid- és hosszútávú következménnyel jár az érintett diákok számára (Grinshteyn és Yang, 2017; Ladd, Ettekal és Kochenderfer-Ladd, 2017), így annak megelőzését és kezelését széleskörű érdeklődés övezi mind a kutatók, mind a gyakorlatban dolgozó szakemberek rész...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
32 No. 8-9 |
| Kulcsszavak: | Erőszak - neveléslélektan, Konfliktuskezelés - iskolai, Tanárképzés |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/iskkult.2022.8-9.53 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/71206 |
| Tartalmi kivonat: | Az iskolai kortárs bántalmazás negatív rövid- és hosszútávú következménnyel jár az érintett diákok számára (Grinshteyn és Yang, 2017; Ladd, Ettekal és Kochenderfer-Ladd, 2017), így annak megelőzését és kezelését széleskörű érdeklődés övezi mind a kutatók, mind a gyakorlatban dolgozó szakemberek részéről. A bullying rendszerszintű megközelítése (Twemlow és mtsai, 2001) alapján a tanároknak és a szülőknek egyaránt modellnyújtó szerepe van (Bandura, 1977), és az agresszió eszkalációjában kulcsszerepet játszik, hogy a felnőttek normaszegő viselkedésként azonosítják-e a bántalmazást, illetve milyen módon reagálnak rá. Jelen kutatás célja a közoktatási intézményben dolgozók, elsősorban a tanárok és a tanárszakos egyetemi hallgatók bántalmazással kapcsolatos tapasztalatainak, attitűdjének felmérése, valamint a kezelési és megelőzési lehetőségek gyakorlati megvalósulásának, megítélésének feltárása volt. A kevert módszertanú kutatás első adatfelvétele 402 tanár és tanárjelölt bevonásával történt, míg a második minta a tanárokén túl intézményvezetők, iskolapszichológusok, iskolai szociális munkások, fejlesztőpedagógusok és más intézményen belüli dolgozók válaszait tartalmazta (N = 844). Eredményeink alapján a tanárszakos hallgatók magasabb bántalmazásbeli érintettségről számolnak be a tanárokhoz képest, azonban egyaránt bántalmazást elítélő attitűdöt mutatnak. A pedagógusok felkészítése szempontjából fontos eredmény, hogy a múltbeli bántalmazói háttérrel rendelkezők között több olyan résztvevőt is találtunk, akiknek az attitűdje bántalmazást támogató, kevésbé elítélő volt. A megvalósuló gyakorlatok áttekintésekor azt találtuk, hogy csupán a válaszadók 16,9%-a jelezte, hogy az intézményükben jelenleg is proaktív-preventív gyakorlat lenne érvényben. A szükséges lépések megfogalmazásánál pedig, a szakmai ajánlásokkal szembemenve, a válaszadók 38%-a elsődlegesen retributív megoldásokat várna. Az eredmények megvitatása a gyakorlati jelentőségüket szem előtt tartva valósul meg. Peer bullying in schools has negative short- and long-term consequences for the students involved (Grinshteyn & Yang, 2017; Ladd, Ettekal & Kochenderfer-Ladd, 2017), and its prevention and treatment are of widespread interest to both researchers and practitioners. The systems approach to bullying (Twemlow et al., 2001) suggests that both teachers and parents have a role to play in providing models (Bandura, 1977) and that adults’ recognition and response to bullying as norm-breaking behaviour plays a vital role in the escalation of aggression. The aim of the present research was to assess the experiences and attitudes towards bullying of staff working in public education, especially pre- and in-service teachers, and to explore the practical implementation and perceptions of intervention and prevention options. The first sample of the mixed-methods study consisted of 402 pre- and in-service teachers, while the second sample included responses from heads of institutions, school psychologists, school social workers, developmental teachers, and other staff members (N = 844). Our results show that preservice teachers report higher exposure to bullying than teachers, but equally show antibullying attitudes. An important finding for teacher training is that among participants with a background of bullying perpetration, we found more participants with attitudes that were pro-bullying. When reviewing the current practices, we found that only 16.9% of respondents indicated that their institution currently had proactivepreventive practices in place. And when it comes to formulating the necessary steps, 38% of respondents, in contrast to professional recommendations, would seek primarily retributive solutions. The results are discussed considering their practical relevance. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 53-69 |
| ISSN: | 1215-5233 |