A tanulószervezet kontextus-adaptált modellje a magyar köznevelésben a pedagógusok munkahelyi elégedettségének függvényében
A tanulószervezet fogalma Senge 1990-ben megjelent könyvének köszönheti a népszerűségét és viszonylag hamar elterjedt az oktatási szervezetek kutatóinak körében is. Jelen tanulmány célja a tanulószervezet elméleti keretrendszerének megszilárdítása Garvin (2000) három kritériuma nyomán. Elsőként bemu...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
32 No. 4 |
| Kulcsszavak: | Munkavállalói elégedettség, Oktatásügy - Magyarország - 21. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2022.4.48 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/70871 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulószervezet fogalma Senge 1990-ben megjelent könyvének köszönheti a népszerűségét és viszonylag hamar elterjedt az oktatási szervezetek kutatóinak körében is. Jelen tanulmány célja a tanulószervezet elméleti keretrendszerének megszilárdítása Garvin (2000) három kritériuma nyomán. Elsőként bemutatjuk a korábbi kutatásunk eredményeként megfogalmazott tanulószervezeti definíciót, majd a második kritérium keretében megvizsgáljuk egy nemzetközileg elterjedt tanulószervezeti mérőeszköz (Marsick és Watkins (2003) – Dimensions of the Learning Organisation Questionnaire (DLOQ)) adaptációját a magyar köznevelés mintáján. Végül bemutatjuk a tanulószervezet gyakorlati szempontból is hasznosítható összefüggéseit a munkavállalók munkahelyi elégedettsége alapján. Az elméleti feltáró munkánk eredményeként összegzett tanulószervezeti definíció összekapcsolja a szervezet- és vezetéselméleti, illetve neveléstudományi szempontokat, elhelyezi a tanulószervezet fogalmán belül a rokon elméleti modelleket (tudásmenedzsment, szervezeti tanulás, munkahelyi tanulás, változásmenedzsment). Az operatív definíciónk alapján a tanulószervezet egy komplex adaptív rendszer, amelynek vezetése, szervezeti struktúrája, kultúrája és emberi erőforrásai lehetővé teszik az adaptív viselkedésváltozást a tanulószervezeti viselkedés (tudásmenedzsment, munkahelyi és szervezeti tanulás, változásmenedzsment) folyamatainak működtetésével. A tanulmány keretében részletesen is kibontjuk a tanulószervezeti viselkedés fogalmát. Empirikus kutatásunk (online kérdőíves vizsgálat általános iskolai pedagógusok körében, N=1016) eredményei alapján a DLOQ megbízható (McDonald-féle omega) és érvényes (megerősítő faktoranalízis) mérőeszköznek tekinthető. Az összefüggésvizsgálatok keretében azonosítottuk azokat a tanulószervezeti dimenziókat, amelyek befolyásolják a munkavállalók általános munkahelyi elégedettségét (Hackman és Oldham (1973) munkasajátosságok modelljéből), illetve azt, hogy pozitív, semleges vagy negatív metaforával (szöveges válaszok tartalomelemzése alapján) illették-e az intézményüket. A tanulószervezeti viselkedés fejlesztésével az iskolák képesek megfelelni a tudásalapú társadalom kihívásainak, hiszen nem csak a tanulási eredményesség növelésében (pl. Mulford et al., 2004), hanem a munkavállalói elégedettség szempontjából is bizonyítható a jelentőségük. The concept of the learning organisation, which gained popularity in 1990 thanks to Senge’s book, spread relatively quickly among researchers of educational organisations. The aim of this paper is to consolidate the theoretical framework of the learning organisation following Garvin’s (2000) three criteria. First, we present a definition of the learning organisation as a result of our previous research, and then, in the context of the second criterion, we examine the adaptation of an internationally well-known learning organisation measurement instrument (Marsick and Watkins (2003) - Dimensions of the Learning Organisation Questionnaire (DLOQ)) in the Hungarian sample of public education. Finally, we present the practical implications of the learning organisation in the context of employee job satisfaction. The definition of the learning organization summarized as a result of our theoretical exploration combines aspects of organization- and management theory and educational theory-. Also, it places related theoretical models (knowledge management, organizational learning, workplace learning, change management) within the concept of learning organization. Regarding our operational definition, a learning organisation is a complex adaptive system which’s leadership, organisational structure, culture and human resources enable adaptive behavioural change by operating processes of learning organisational behaviour (knowledge management, workplace- and organisational learning, change management). The concept of learning organisation behaviour will be developed in detail in this paper. Based on the results of our empirical research (online survey of primary school teachers, N=1016), the DLOQ can be considered as a reliable (McDonald’s omega) and valid (confirmatory factor analysis) measurement instrument. We identified the dimensions of the learning organization that influence employees’ overall job satisfaction (from Hackman and Oldham’s (1973) job characteristics model) and whether they assigned a positive, neutral or negative metaphor (based on content analysis of open-ended responses) to their institution. By improving learning organisational behaviour, schools would be able to meet the challenges posed by knowledge society, as there is evidence for their importance not only in improving learning outcomes (e.g. Mulford et al., 2004) but also in terms of employee satisfaction. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 48-69 |
| ISSN: | 1215-5237 |