Felkészült-e a magyar közoktatás a következő évtized gazdasági és társadalmi kihívásaira?
A cikk célja a magyar közoktatás alkalmazkodási képességének bemutatása nemzetközi összehasonlításban. Egyfelől röviden összefoglalja a politika, a társadalom, és a gazdaság alrendszerének szerkezetét átalakító globális folyamatok legfontosabb, a közoktatást érintő következményeit. Másfelől, nemzetk...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
32 No. 4 |
| Kulcsszavak: | Oktatásügy - Magyarország - 21. sz. - kutatás |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2022.4.31 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/70869 |
| Tartalmi kivonat: | A cikk célja a magyar közoktatás alkalmazkodási képességének bemutatása nemzetközi összehasonlításban. Egyfelől röviden összefoglalja a politika, a társadalom, és a gazdaság alrendszerének szerkezetét átalakító globális folyamatok legfontosabb, a közoktatást érintő következményeit. Másfelől, nemzetközi mutatókkal illusztrálva bemutatja, hogy más – hasonló intézményi gyökerekkel rendelkező – országokhoz képest a jelenlegi magyar rendszer mennyire képes megfelelni az ebből adódó kihívásoknak. Ennek alapján Magyarország az oktatást érintő kihívások mindhárom nagy területén a sérülékenyebb és az alkalmazkodásra kevésbé felkészült országok közé tartozik a régióban. Ez az elmaradás nem csak az új generációk munkalehetőségeit és életminőségét fogja erősen behatárolni, hanem a magyar társadalom és gazdaság egészének fejlődését is fékezni fogja. Az országok közötti eltérések változatos mintázata ugyanakkor azt is mutatja, hogy még a szovjet-típusú iskola súlyos örökségével terhelt rendszerekben is lehetséges érdemi javulást elérni. The aim of this article is to assess the adaptability of Hungarian public education in international comparison. First, it briefly summarises the most important consequences for public education of global trends that are transforming the structure of politics, society and economy. Second, it describes how the current Hungarian system compares with other countries with a similar institutional setup in terms of its capacity to meet these global challenges. This comparison shows that Hungary is among the most vulnerable and least prepared countries to adapt in the region in all three major areas of challenges. We concluded that the deficiencies of the Hungarian education system will not only severely limit job opportunities and quality of life for the next generation but are also likely to constrain social and economic development. At the same time, the varied patterns of adaptive capacity across Central- and Eastern Europe suggest that improvement is possible even in such systems burdened by the legacy of Soviet-style education systems. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 31-47 |
| ISSN: | 1215-5235 |