Az elmúlt hetven év franciaországi oktatásügyi változásai
A franciaországi 5. köztársaság oktatásügyének változásait áttekintő tanulmány elsőként azt mutatja, hogy az 1958-ban létrejött új politikai rendszer keretei között a magániskolák költségvetési támogatásának lehetővé tételével miként stabilizálódott az egyházi iskolák helyzete. Bár utóbb a baloldali...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2021
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
31 No. 10 |
| Kulcsszavak: | Oktatásügy - Franciaország - 20-21. sz. |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/70773 |
| Tartalmi kivonat: | A franciaországi 5. köztársaság oktatásügyének változásait áttekintő tanulmány elsőként azt mutatja, hogy az 1958-ban létrejött új politikai rendszer keretei között a magániskolák költségvetési támogatásának lehetővé tételével miként stabilizálódott az egyházi iskolák helyzete. Bár utóbb a baloldali és jobboldali erők egyaránt kísérletet tettek a hozzájuk közelebb álló iskolatípus hegemóniájának megteremtésére, illetve helyzetének javítására, a politikai tiltakozómozgalmak ellehetetlenítették ezeket a törekvéseket. Napjaikban már mind több francia családra jellemző, hogy iskolai tanulmányaik során valamelyik gyerek mindkét szektor iskoláiban megfordul. Az elemzés arra is kitér, hogy miként alakult át az elmúlt évtizedekben a francia iskolarendszer szerkezete, mindenekelőtt új iskolatípusok létrejötte következtében. Így például De Gaulle elnöksége idején létrehoztak egy nagyon sikeres új, rövid képzést nyújtó műszaki felsőoktatási intézményt, továbbá elkezdődött az alsó-középfokú oktatása egységesítése. Az iskolaválasztás terén történt elmozdulások azt eredményezték, hogy míg korábban a továbbtanulási kérdésekben a tanárok és az iskolák szava volt a döntő, utóbb növekedtek az érintettek (diákok és szülök) döntésbefolyásolási lehetőségei. A hetvenes évektől az oktatáspolitikát meghatározó értékek tekintetében előtérbe került az esélyegyenlőség szempontja (e törekvés jegyében például megkönnyítették a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratását). Ugyanakkor az iskolarendszer egyes strukturális jellemzői (pl. az erősen szelektív elitképző felsőoktatási intézmények fennmaradása), illetve egyes hagyományos tanári szerepfelfogások továbbélése megnehezítik az esélyegyenlőség érvényre jutását. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 70-82 |
| ISSN: | 1215-5233 |