Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi pályafutása a felsőoktatási adminisztratív adatok tükrében
A sajátos nevelési igényű hallgatók vizsgálatának aktualitását adja, hogy a felsőoktatási expanzió következtében az ezredforduló után nagyobb számban jelentek meg az egyetemeken, azonban Magyarországon jogszabályi szinten csak 2007 óta foglalkoznak jelenlétükkel. A korábbi kutatások nemzetközi és ha...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2020
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
30 No. 11 |
| Kulcsszavak: | Integrált oktatás, Fogyatékosság, Esélyegyenlőség, Felsőoktatás |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2020.11.3 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/57413 |
| Tartalmi kivonat: | A sajátos nevelési igényű hallgatók vizsgálatának aktualitását adja, hogy a felsőoktatási expanzió következtében az ezredforduló után nagyobb számban jelentek meg az egyetemeken, azonban Magyarországon jogszabályi szinten csak 2007 óta foglalkoznak jelenlétükkel. A korábbi kutatások nemzetközi és hazai viszonylatban is vizsgálták az intézmények akadálymentességét és inkluzív gyakorlatait, kevés figyelmet fordítottak azonban ennek a hallgatói csoportnak a tanulmányi pályafutására és eredményességére. Kutatásunk ezért a fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási pályafutását vizsgálja kvantitatív kutatási módszerrel, a Felsőoktatási Információs Rendszer teljeskörű statisztikai adatait elemezve. Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen arányban és milyen lemorzsolódási kockázattal haladnak a felsőoktatásban a vizsgált csoporthoz tartozók. Eredményeink szerint a fogyatékossággal élő személyeknek kedvezőbb státusú településekről van nagyobb esélyük bekerülni. Közülük a férfi hallgatók nagyobb arányban jutnak be, viszont a nők szereznek gyakrabban diplomát. A fogyatékossággal élő hallgatók körében gyakori a túlfutás, miközben kevésbé vesznek igénybe passzív féléveket, s a lemorzsolódás ritkább körükben. The focus of our research is on the students who are called students with disabilities by the current Higher Education Act in Hungary. The actuality of examining students with disabilities in higher education is that after the millennium, the number of these students increased at universities as a result of the expansion of higher education. But Hungarian law only deals with their presence since 2007. Earlier research have studied the accessibility and inclusive practices of the institutions internationally and nationally, but little attention has been paid to their academic career and study success. For this reason, our study examines the study paths of students with disabilities in higher education using quantitative research methods, analyzing the complete statistical data of the higher education information system. In our research, we sought to answer the question of the rate and risk of drop-out in higher education in the studied group. According to our results, students with disabilities have a better chance to get admitted from settlements with more favorable status. Among them, male students are more likely to enter higher education, but women are more likely to graduate. Students with disabilities more often over-run, while they use less passive semesters, and the drop-out rate is lower among them. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 3-23 |
| ISSN: | 1215-5233 |