A pszichológiai tőke fogalma, jelentősége és fejlesztési lehetőségei az iskolában
A pozitív pszichológia térnyerésével egyre inkább előtérbe kerülnek azok az intervenciók, amelyek az egyéni és közösségi szintű fejlődést célozzák meg (Seligman és Csíkszentmihályi, 2000). A pozitív szervezeti viselkedéshez köthető pszichológiai tőke újfajta fejlesztési lehetőséget jelent a pozitív...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2020
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
30 No. 10 |
| Kulcsszavak: | Pozitív pszichológia, Pszichológiai tőke, Iskolai teljesítmény |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/57394 |
| Tartalmi kivonat: | A pozitív pszichológia térnyerésével egyre inkább előtérbe kerülnek azok az intervenciók, amelyek az egyéni és közösségi szintű fejlődést célozzák meg (Seligman és Csíkszentmihályi, 2000). A pozitív szervezeti viselkedéshez köthető pszichológiai tőke újfajta fejlesztési lehetőséget jelent a pozitív pszichológia iskolai vonatkozásában. Összetevői, az énhatékonyság, optimizmus, remény és reziliencia jól ismert és vizsgált fogalmak, amelyek külön-külön már mind bizonyították jelentőségüket a tanulók pszichológiai jólléte és iskolai teljesítménye szempontjából. A pszichológiai tőke egységes vizsgálata idáig elsősorban szervezeti és felsőoktatási környezetben folyt. Az eredmények alapján négy összetevője egymást erősítve, együttesen járul hozzá igazán a munkahelyi és tanulmányi eredményességhez, jólléthez, elégedettséghez, és más pszichológiai erőforrások fejlődéséhez (Avey és mtsai, 2011; Jafri, 2013). Ugyanakkor a szervezeti környezetben megjelenő, vizsgálható fogalmak (munkahelyi teljesítmény, szervezeti attitűdök, pozitív szervezeti viselkedés, támogató munkahelyi klíma) más formában, de iskolai környezetben is értelmezhetők, ezért feltehetően a pszichológiai tőke egységes vizsgálata és fejlesztése hasonlóan jó eredményekkel járna általános és középiskolákban is. Cikkünkben ismertetjük a pszichológiai tőke elméleti hátterét, kutatási eredményeit és iskolai alkalmazási lehetőségeit. Kitérünk arra is, hogy a pszichológiai tőke miért több, mint összetevőinek egésze (Luthans és mtsai, 2007a), és milyen módon építhető be a tanítási gyakorlatba. Írásunk olyan gyakorlatok bemutatásával zárul, amelyek célzottan a pszichológiai tőke fejlesztésére irányulnak. Ezen gyakorlatok rendszerszemléletű alkalmazása, tanulási folyamathoz illesztése hozzájárulhat a tanulmányi eredményességhez, valamint a tanárok és diákok pszichológiai jóllétéhez is. With the appearance of positive psychology, interventions aiming individual and social development are gaining more and more importance (Seligman & Csikszentmihalyi, 2000). Psychological capital which originates from the positive organizational behaviour offers a new opportunity to develop through positive education. The components of PsyCap (Psychological Capital), which are self-efficacy, optimism, hope and resilience, are well-known and thoroughly studied concepts and separately have already gained importance in the research of psychological well-being and student achievement. Until now PsyCap as a core construct has only been studied in organizational and higher education environment. Results suggest that PsyCap as a whole, its components strengthening each other has a significant effect on academic and work performance, well-being, satisfaction and the development of psychological resources (Avey et al, 2011; Jafri, 2013).Concurrently, organizational psychology terms (work performance, employee attitudes, positive organizatinal behaviour and work climate), which can be researched, can be interpreted in a slightly modified way in the field of school psychology as well. Thus the study and the development of PsyCap as a whole would presumably have positive impacts in primary and secondary school as well. In our study, we review the theoretical background and the research results of the psychological capital along with the implementation options for schools. We explain why PsyCap may be greater than the sum of its parts (Luthans et al, 2007a), and how it can be applied in educational practice. At the end of the study we introduce some intervention practices which aim to develop psychological capital. When these practises are adapted in a system oriented manner and matched to learning processes academic performance can be enhanced as well as the psychological well-being of students and teachers. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 65-82 |
| ISSN: | 1215-5233 |