Az iskolához való viszony fogalmi értelmezéseinek összehasonlító vizsgálata iskolai attitűd, jóllét és elköteleződés /
A tanulók iskolához való viszonyulásainak, az iskolai életben való részvételük minőségének megragadására a nemzetközi szakirodalomban különböző elméleti konstrukciókkal találkozhatunk (vö. Libbey, 2004; Stern, 2012). Ezek az iskola iránti attitűdöket különböző fogalmakkal írják le, és a koncepcionál...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2019
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
29 No. 10 |
| Kulcsszavak: | Neveléslélektan |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2019.10.17 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/46599 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulók iskolához való viszonyulásainak, az iskolai életben való részvételük minőségének megragadására a nemzetközi szakirodalomban különböző elméleti konstrukciókkal találkozhatunk (vö. Libbey, 2004; Stern, 2012). Ezek az iskola iránti attitűdöket különböző fogalmakkal írják le, és a koncepcionális tisztázatlanság, a fogalmi átfedések megnehezítik a jelenség kutatását is (Libbey, 2004). A széttartó megközelítések az iskolai élet különböző területeire fókuszálnak, ugyanakkor számos tartalmi egyezést is mutatnak. Jelen elméleti kutatás a tanulók iskolához kapcsolódó kognitív, affektív és viselkedéses viszonyulásait, azok mintázatait, valamint az iskolai mindennapokban való részvételük minőségét megragadó konstruktumok összehasonlító-elemző vizsgálatával foglalkozik. Az iskolai attitűdöt az iskolához való érzelmi-társas közelség érzésén keresztül megragadó konstruktumok (school connectedness/belonging/bond) a társas kapcsolatok minőségét, az azokba való bevonódás és ráfordítás mértékét, valamint a társaktól és tanároktól megtapasztalt elfogadás, támogatás érzését állítják a középpontba (vö. Lohmeier és Lee, 2012; Goodenow és Grady, 1993; Jenkins, 1997). Az elköteleződés/bevonódás (engagement) mint meta-konstruktum pedig a tanulók affektív, kognitív és viselkedéses mintázatait jelöli, és itt is megfigyelhető egyfajta tartalmi diverzitás az összetevők számát és tartalmát illetően a különböző megközelítésekben (vö. Fredricks és mtsai, 2004; Appleton és mtsai, 2008; Griffiths és mtsai, 2009; Reschly és Christenson, 2012). Az elköteleződés/bevonódás több komponensű modelljei komplex képet adhatnak a tanulók iskolához fűződő kapcsolatáról és annak dimenzióiról. Az iskolai attitűd koncepcionális rendszerező vizsgálata, és ezek alapján kutatásának jelentősége, hogy az iskola iránti viszonyulások meghatározzák a tanulói motivációt, befolyásolják a társas kapcsolatok minőségét, az egyén szubjektív jóllétét, ezeken keresztül pedig hatással vannak az énhatékonyság érzésére és az iskolai teljesítményre is. Students’ positive or negative feelings associated with schooling, and the quality of their engagement in school life can be described by a wide lexicon of terms (see Libbey, 2004; Stern, 2012). The different constructs capturing student attitudes are based on different theoretical frameworks and focus on the different aspects of school life, however, conceptual similarities can also be discovered. Consequently, the overlapping definitional spectrum can also be a barrier to empirical research (see Libbey, 2004). The present theoretical research study aims at revealing and analysing the different constructs of school attitude that describe the students’ cognitive, affective and behavioural patterns and their engagement in school related activities. The constructs of ‘school connectedness’, ‘belonging’ or ‘bond’ put primary emphasis on the affective and social components and reveal the nature of social relationships and the students’ perceptions about social support and acceptance (see Lohmeier és Lee, 2012; Goodenow & Grady, 1993; Jenkins, 1997). Furthermore, the concept of ’engagement’ – as a meta-construct – encompasses the affective, cognitive and behavioural characteristics of students, but similarly, it has not had consistent terminology in the literature concerning the nature and number of its components (see Fredricks et al., 2004; Appleton et al., 2008; Griffiths et al., 2009; Reschly & Christenson, 2012). The multi-component models of engagement can enhance the complex understanding of school attitudes. The relevance of the theoretical research of school attitude constructs lies in the fact that attitudes towards schooling have a significant impact on student motivation, on the formation of social relationships and on the subjective sense of well-being that affect self-efficacy and student achievement. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 17-34 |
| ISSN: | 1215-5233 |