A tánc- és zenei nevelés megjelenése a 20. század elején kibontakozó életreform-mozgalmak tükrében
A 20. század magyar életreform jellegű mozgalmai között két jelentős, a művészeteken keresztül való nevelést is magába foglaló mozgalmat mutat be a tanulmány. Kodály nemzetnevelő koncepciójának elemei: a kórus mint nagy tömegeket az aktív és együttes zenélés élményéhez juttató kultúra, valamint a né...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2010
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
20 No. 3 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/42276 |
| Tartalmi kivonat: | A 20. század magyar életreform jellegű mozgalmai között két jelentős, a művészeteken keresztül való nevelést is magába foglaló mozgalmat mutat be a tanulmány. Kodály nemzetnevelő koncepciójának elemei: a kórus mint nagy tömegeket az aktív és együttes zenélés élményéhez juttató kultúra, valamint a népdalhoz mint tiszta forráshoz való visszatérés egyaránt fontos szerepet játszanak az iskolai zenei nevelés megújítását célzó törekvésekben. A Kodály és tanítványai munkája nyomán kibontakozó új énekes közösségben rendkívül fontos szerepet játszik a Magyar Kórus Kiadó, amelyhez az ének- és zenepedagógia megújulását segítő Énekszó folyóirat és az Éneklő Ifjúság mozgalma is köthető. A Bárdos által „Énekesrend”-nek nevezett új vokális kultúrán alapuló közösség és a Gyöngyösbokréta, a hagyományos népi kultúrát bemutató mozgalom között a kapcsolatot egy életreform-motívum: a népdalokhoz, a tiszta, eredeti forráshoz való visszatérés igénye teremti meg. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 31-46 |
| ISSN: | 1215-5233 |