Hitvita, avagy ki is a csalárd lélek? gúnynév és szerzői szerepjáték a felső-magyarországi hitvitában /

A felekezetileg és politikailag megosztott 17. századi Magyarországon az 1610–20-as esztendők tekinthetők a hazai hitvitázó irodalom virágkorának. Az 1650-es évek után azonban már Európában és hazánkban is egyre kevesebb egyházpolitikai és vallási tétje volt a polemikus irodalomnak, és a vitairatok...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Garadnai Erika
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2011
Sorozat:Iskolakultúra 21 No. 8-9
Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/42178
LEADER 01575nab a2200181 i 4500
001 misc42178
005 20191106140540.0
008 180706s2011 hu o 0|| zxx d
022 |a 1215-5233 
040 |a SZTE Miscellanea Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Garadnai Erika 
245 1 0 |a Hitvita, avagy ki is a csalárd lélek?   |h [elektronikus dokumentum] :  |b gúnynév és szerzői szerepjáték a felső-magyarországi hitvitában /  |c  Garadnai Erika 
260 |c 2011 
300 |a 34-41 
490 0 |a Iskolakultúra  |v 21 No. 8-9 
520 3 |a A felekezetileg és politikailag megosztott 17. századi Magyarországon az 1610–20-as esztendők tekinthetők a hazai hitvitázó irodalom virágkorának. Az 1650-es évek után azonban már Európában és hazánkban is egyre kevesebb egyházpolitikai és vallási tétje volt a polemikus irodalomnak, és a vitairatok száma jelentősen csökkent. Érdekes jelenség tehát, hogy a Magyar Királyság területén 1657-től kezdve ismét felélénkült a hitvitázás. Ennek hátterében elsősorban azok a politikai változások álltak, amelyek felborították azt a viszonylagos egyensúlyt, amely a század közepén a magyar katolikus és protestáns rendek között fennállt (Heltai, 2007). Erdély államiságának meggyengülése és az erősödő katolicizmus egy „ütközőzónában”, az addig elsősorban protestáns túlsúlyú felsőmagyarországi régióban éreztette leginkább hatását. 
856 4 0 |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/42178/1/EPA00011_iskolakultura_2011_08-09_034-041.pdf  |z Dokumentum-elérés