Hitvita, avagy ki is a csalárd lélek? gúnynév és szerzői szerepjáték a felső-magyarországi hitvitában /
A felekezetileg és politikailag megosztott 17. századi Magyarországon az 1610–20-as esztendők tekinthetők a hazai hitvitázó irodalom virágkorának. Az 1650-es évek után azonban már Európában és hazánkban is egyre kevesebb egyházpolitikai és vallási tétje volt a polemikus irodalomnak, és a vitairatok...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2011
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
21 No. 8-9 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/42178 |
| Tartalmi kivonat: | A felekezetileg és politikailag megosztott 17. századi Magyarországon az 1610–20-as esztendők tekinthetők a hazai hitvitázó irodalom virágkorának. Az 1650-es évek után azonban már Európában és hazánkban is egyre kevesebb egyházpolitikai és vallási tétje volt a polemikus irodalomnak, és a vitairatok száma jelentősen csökkent. Érdekes jelenség tehát, hogy a Magyar Királyság területén 1657-től kezdve ismét felélénkült a hitvitázás. Ennek hátterében elsősorban azok a politikai változások álltak, amelyek felborították azt a viszonylagos egyensúlyt, amely a század közepén a magyar katolikus és protestáns rendek között fennállt (Heltai, 2007). Erdély államiságának meggyengülése és az erősödő katolicizmus egy „ütközőzónában”, az addig elsősorban protestáns túlsúlyú felsőmagyarországi régióban éreztette leginkább hatását. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 34-41 |
| ISSN: | 1215-5233 |