Abdalláh király és Izrael
A második világháború után, amikor a gyarmati rendszer és így a közel-keleti mandátumrendszer gyors szétesése zajlott, és az 1947-es ENSZ-határozat alapján küszöbönállt Palesztina területének felosztása, Abdalláh és a cionisták titkos tárgyalásokba kezdtek a térség jövőjét illetően. Mindkét fél érde...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2016
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
26 No. 12 |
| mtmt: | http://dx.doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.12.46 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/41527 |
| Tartalmi kivonat: | A második világháború után, amikor a gyarmati rendszer és így a közel-keleti mandátumrendszer gyors szétesése zajlott, és az 1947-es ENSZ-határozat alapján küszöbönállt Palesztina területének felosztása, Abdalláh és a cionisták titkos tárgyalásokba kezdtek a térség jövőjét illetően. Mindkét fél érdekelt volt a felosztásban, a cionisták számára Izrael állam megalapítása volt a legfontosabb, Abdalláh pedig Transzjordániához akarta csatolni Palesztina arab lakta területeit, ezzel azonban szembekerült a többi arab állammal. A nagy kérdés: milyen szerepben tetszeleg Transzjordánia az első arab–izraeli háborúban? Izraellel való kapcsolatain keresztül vizsgáljuk, hogy az arab állam szövetségese vagy ellensége volt-e a zsidó államnak. Milyen politikai-katonai céljai voltak a két félnek, és milyen politikai-katonai összecsapások zajlottak közöttük. Külön hangsúlyt kap Jeruzsálem kérdése, aminek birtoklásáért véres harcot vívtak a felek. Időben túllépve a háború eseményein, a fegyverszünet megkötése (1949) után egészen Abdalláh király haláláig (1951) vizsgáljuk a két ország közötti kapcsolatokat. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 46-57 |
| ISSN: | 1215-5233 |