Az elmondhatatlan és elhallgathatatlan (antropomorfikus versus figuratív a költészetben, a poétikában és a pszichoanalízisben) /
A modernitás, a szelf és a líraiság összekapcsolása, és ezen a hármason keresztül valamiféle dekonstruktív szubjektivitáselmélet megfogalmazása meglehetősen korán, már 1965-től kezdve érzékelhető volt Paul de Man munkáiban. Az elgondolás centrumában a líra, pontosabban a „lírai” áll. Nemcsak arról v...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
2016
|
Sorozat: | Iskolakultúra
26 No. 11 |
mtmt: | http://dx.doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.11.51 |
Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/41494 |
LEADER | 02356nab a2200193 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | misc41494 | ||
005 | 20191106140409.0 | ||
008 | 180706s2016 hu o 0|| zxx d | ||
022 | |a 1215-5233 | ||
024 | 7 | |a http://dx.doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.11.51 |2 doi | |
040 | |a SZTE Miscellanea Repozitórium |b hun | ||
041 | |a zxx | ||
100 | 1 | |a Bókay Antal | |
245 | 1 | 3 | |a Az elmondhatatlan és elhallgathatatlan |h [elektronikus dokumentum] : |b (antropomorfikus versus figuratív a költészetben, a poétikában és a pszichoanalízisben) / |c Bókay Antal |
260 | |c 2016 | ||
300 | |a 51-60 | ||
490 | 0 | |a Iskolakultúra |v 26 No. 11 | |
520 | 3 | |a A modernitás, a szelf és a líraiság összekapcsolása, és ezen a hármason keresztül valamiféle dekonstruktív szubjektivitáselmélet megfogalmazása meglehetősen korán, már 1965-től kezdve érzékelhető volt Paul de Man munkáiban. Az elgondolás centrumában a líra, pontosabban a „lírai” áll. Nemcsak arról van szó, hogy „de Man számos kései esszéje, nem épp könnyen érthető módon a líra fogalma köré összpontosul”, hanem mintha az egész dekonstrukciós irodalomfelfogás e témán keresztül fogalmazódna meg. Mindennek hátterében egy még átfogóbb, dekonstruktivista szubjektumfelfogás körvonala, a szubjektum létformáinak és működési folyamatainak elmélete is rekonstruálható. De Man líraiság felfogása elsősorban egy nietzschei, metafizikán túli episztemológia kibontására épül. Különös viszont az, hogy – De Man határozott távolságtartása (mondhatnánk: „ellenállása”) ellenére – ez a szelffelfogás jól páhuzamosítható a pszichoanalízis bizonyos klasszikus és jelenkori (főleg lacani) elképzeléseihez, olyanokhoz, amelyek nem a szelf annak működési/megismerési folyamatát állították a figyelem középpontjába. Kortársai közül a felszínen különbözőnek látszó, valójában viszont sokban hasonló, a líraiságra mint a szubjektum működési modelljére koncentráló (nyíltan pszichoanalitkus háttérre is építő) elgondolást dolgoz ki Julia Kristeva, párhuzamokat találhatunk Derrida e témáról szóló megjegyzéseiben, és érdekes kontrasztot, másféle utat Philippe Lacoue-Labarthe Celan-interpretációjában. | |
856 | 4 | 0 | |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/41494/1/04.pdf |z Dokumentum-elérés |