Kelet-Európa a középkorban (500-1500)
Miről volt szó ebben a fejezetben? 1. Ha Kelet-Európát szeretnénk elhelyezni egy nagyobb történeti-kulturális egység részeként, akkor a szomszédos nagy régiókhoz viszonyítva több lehetőségünk is van. A történetírásban különböző nézőpontok vannak: Nyugathoz viszonyítva és a társadalomtörténetet a köz...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Vegyes gyűjtemény |
| Megjelent: |
2018
|
| Kulcsszavak: | történettudomány Kelet-Európa története |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://eta.bibl.u-szeged.hu/553 |
| Tartalmi kivonat: | Miről volt szó ebben a fejezetben? 1. Ha Kelet-Európát szeretnénk elhelyezni egy nagyobb történeti-kulturális egység részeként, akkor a szomszédos nagy régiókhoz viszonyítva több lehetőségünk is van. A történetírásban különböző nézőpontok vannak: Nyugathoz viszonyítva és a társadalomtörténetet a középpontba állítva Kelet-Európa alapvetően a nyugathoz kapcsolódik, de egyedi vonásokkal, amelyek megkülönböztetik az előbbitől. 2. Kelet-Európa a Mediterrán civilizációhoz (ebből leginkább a bizánci kultúrához) kapcsolódott és sokáig annak hatása alatt állt. 3. KeletEurópa Eurázsia nyugati része. Az első kettő nézőpont középpontjában a középkori Rusz áll, a harmadiknál viszont a sztyepzóna, amelynek hatalmi központjai hosszú időn keresztül meghatározták Kelet-Európa történetét. Kelet-Európa egy nagy kiterjedésű összefüggő síkság, erősen kontinentális éghajlattal. A nagy kiterjedés következtében különböző éghajlati-növényzeti övezetekkel találkozunk: mediterrán tengerpart, nyílt füves puszták, erdős, ligetes sztyep, lombhullató és fenyőerdők. Ezekben a zónákban különböző gazdálkodási formák váltak uralkodókká, jellemzőkké: sztyep: nomadizmus, ligetes sztyep és az erdőöv déli része: földművelés és állattartás (nem nomád), erdővidék északi része: vadászat, halászat. |
|---|