A veleszületett immunitás vizsgálata Drosophila melanogasterben
A veleszületett immunitás a többsejtű szervezetek legősibb védekező mechanizmusa, melynek több funkcionális egysége is megőrződött az evolúció során, ezért vizsgálatában az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) az egyik leggyakrabban használt gerinctelen modellszervezet. A veleszületett immunitás ké...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2016-11-22
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.3110 |
| mtmt: | 3196422 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/3110 |
| Tartalmi kivonat: | A veleszületett immunitás a többsejtű szervezetek legősibb védekező mechanizmusa, melynek több funkcionális egysége is megőrződött az evolúció során, ezért vizsgálatában az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) az egyik leggyakrabban használt gerinctelen modellszervezet. A veleszületett immunitás két részből, a szolubilis faktorok kibocsátásán alapuló humorális immunválaszból, és az immunsejtek által végrehajtott sejt-közvetítette immunválaszból tevődik össze. A humorális immunválasz során kibocsájtott faktorok vagy közvetlenül pusztítják el a kórokozókat vagy pedig a sejt-közvetítette immunitást segítve játszanak szerepet a védekezésben. A sejt-közvetítette immunválasz végrehajtó elemei a hemociták, amelyek a kórokozók fagocitózisát végzik, valamint nagyméretű parazitoidok körül, mint amilyen a fürkészdarazsak petéje, többrétegű tokot képeznek. A patogénekkel a gazdaszervezetek a védekezési mechanizmusok széles skálájával veszik fel a versenyt. A gazdaszervezetek és a kórokozók közötti kölcsönhatás során a parazitákra illetve patogén mikroorganizmusokra ható szelekciós nyomás következtében olyan virulens törzsek alakulhatnak ki, amelyek különböző stratégiáikkal kikerülik a gazdaszervezet védekezési folyamatait. Munkánk során a Drosophila szeptikus sérülése által kiváltott védekezési rendszerének vizsgálatára egy olyan új in vivo módszert dolgoztunk ki, amely a természetben is előforduló sérülést laboratóriumi körülmények között modellezi és lehetővé teszi olyan új faktorok azonosítását, amelyek szerepet játszanak a szeptikus sérülést követő védekező reakciókban és ezáltal biztosítják az egyed túlélését. A kidolgozott módszerünk felhasználásával egy irányított screent végeztünk. A screen során azonosított, az immunvédekezésben szerepet játszó raspberry szerepét vizsgáltuk a tokképzésben. |
|---|