A szalicilsav előkezelés hatása a sóstressz akklimatizációra különös tekintettel a glutation transzferázok szerepére paradicsom és lúdfű növényekben
A növényeket a környezetükben számos stresszhatás érheti, amelyeket biotikus és abiotikus stresszorok idézhetnek elő. A sóstressz egyike a legjelentősebb abiotikus stresszoroknak, amely a növények csaknem minden fiziológiai és biokémiai folyamatára hatással van, csökkenti a növekedést és a terméshoz...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2015-11-25
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.2695 |
| mtmt: | 2931607 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/2695 |
| Tartalmi kivonat: | A növényeket a környezetükben számos stresszhatás érheti, amelyeket biotikus és abiotikus stresszorok idézhetnek elő. A sóstressz egyike a legjelentősebb abiotikus stresszoroknak, amely a növények csaknem minden fiziológiai és biokémiai folyamatára hatással van, csökkenti a növekedést és a terméshozamot, felgyorsult fejlődést, szeneszcenciát és a növény pusztulását okozza. A terméshozam csökkenés visszaszorítására több megoldás is létezik, amelyek egyike a nemesítés során a stressztűrőbb fajtákat szelektálása. Ahhoz, hogy a nemesítés hatékonyabb legyen a növények stressz ellenállóságának jobb megismerése nélkülözhetetlen, az akklimatizációban szerepet játszó folyamatok megértése és a stressztoleranciában fontos gének azonosítása szükséges. A növények stressztűrésének javítására a nemesítés mellett más módszereket is keresnek. A szalicilsav (SA) „priming” hatása már több mint 20 éve ismert és exogén alkalmazása ilyen alternatív megoldás lehet. A külsőleg alkalmazott SA sóstresszel szembeni ellenállóságot képes kiváltani, azonban bebizonyosodott, hogy ez a hatás függ a növények fejlődési stádiumától, a kezelés módjától és az alkalmazott koncentrációtól. Korábbi kísérletek eredményeként a hidropónikus rendszerben alkalmazott SA előkezelés paradicsom növények (Solanum lycopersicum) sóstressz akklimatizációjára gyakorolt pozitív hatása, amelyben az abszcizinsav (ABS) szintjének változása is szerepet játszik, már ismert volt. Ezért paradicsom növényekben megvizsgáltuk az ABS bioszintézishez kapcsolódó gének expresszióját és az egyes enzimek aktivitását. Emellett munkánk során célul tűztük ki a széles koncentráció-tartományban és hosszútávú előkezelésben alkalmazott SA hatásainak vizsgálatát a genetikai modellként széles körben alkalmazott lúdfű (Arabidopsis thaliana) növényeken. A lúdfű modellnövényként lehetőséget kínál a folyamatok hátterének jobb megismeréséhez. Kísérleteinkhez kidolgoztunk egy hidropónikus rendszert és a másodlagosan alkalmazott sóstressz során vizsgáltuk a hosszútávú SA előkezelés hatását lúdfű növények növekedésére, ROS tartalmára és lipidperoxidációjára kifejtett hatását. Összehasonlítottuk az antioxidáns enzimek aktivitásában bekövetkező változásokat az előkezelés és a sóstressz során, a másodlagosan jelentkező oxidatív stressz káros hatásának kivédésében fontos glutation transzferáz (GST) enzimcsalád GST és glutation peroxidáz aktivitását és az egyes AtGST gének expressziójában bekövetkező változásokat. Kiválasztottunk két AtGST mutáns lúdfű vonalat (Atgstf9 és Atgstu19), hogy egyetlen GST gén mutációjának hatását tanulmányozzuk rövidtávú SA- vagy NaCl kezelés hatására. Továbbá paradicsomban is vizsgáltuk a GST aktivitásában és expressziójában megfigyelt változások alapján a GST enzimcsaládot. |
|---|