The Use of Motivational Strategies in the EFL Classroom Teachers’ and Students’ Perspectives in Tunisian Universities /
Numerous studies suggest that motivation is important for foreign language learning. However, only a few studies have focused on the effective use of motivational strategies by EFL teachers. Keller’s (2010) ARCS model addresses the gap between L2 motivation theories and classroom practice with a foc...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2023-05-10
|
| Kulcsszavak: | EFL motivation - L2MSS - the ARCS model - higher education - Tunisia |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11663 |
| mtmt: | 34138438 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11663 |
| Tartalmi kivonat: | Numerous studies suggest that motivation is important for foreign language learning. However, only a few studies have focused on the effective use of motivational strategies by EFL teachers. Keller’s (2010) ARCS model addresses the gap between L2 motivation theories and classroom practice with a focus on four categories of motivation: attention, relevance, confidence, and satisfaction. The current research seeks to investigate Tunisian university teachers’ use of motivational strategies (MotS) (Dörnyei 2001) and the extent to which their students find them effective. It also seeks to explore the relation between students’ self-perception as speakers of English and their teacher’s use of MotS. In addition, it will highlight any similarities or differences that emerge between teachers’ reported use of MotS and their actual motivational practice. The following instruments were employed for the data collection to answer the research questions: (a) the Instructional Materials Motivational Survey (IMMS) questionnaire to students and teachers (Keller 2010), (b) the L2 Motivational Self System (L2MSS) questionnaire (Dörnyei 2009), and (c) the Motivational Orientation of Language Teaching (MOLT) classroom observation scheme by (Guilloteaux and Dörnyei 2008). Quantitative and qualitative methods were used to analyze the data. The quantitative analysis was carried out with SPSS 24.0. Factor analysis was conducted, and the items with significant factor loadings were labelled under the ARCS categories. The reliability with Cronbach’s alpha for each factor was checked for internal consistency. More statistical analyses were carried out to calculate descriptive statistics on the four categories of MotS for both students and teachers. Then, independent samples t-test were done to identify any significant difference between students’ and teachers’ perception of MotS. Correlation analyses were also conducted to identify the effect of the MotS used on students’ future self-perception through the L2MSS model. The observation results were first analyzed qualitatively following the MOLT scheme. Then, z-scores were computed to compare observation results with teachers’ questionnaire results. To make this comparison possible, the MOLT items were categorized according to the ARCS categories. The findings highlight a significant difference between teachers’ reported use of MotS and students’ perception of the MotS used. While teachers reported using confidence-building strategies the most, students perceived that relevance-producing strategies were used more often. Students’ results were confirmed during the class observations. Moreover, correlations between the L2MSS and the IMMS categories could be explicated in light of the questionnaire results. The present study is expected to offer pedagogical contributions to the Tunisian higher education context. Keller (2010) ARCS-modellje a második nyelvi motivációs elméletek és az osztálytermi gyakorlat közötti szakadékkal foglalkozik, melyben a motiváció négy kategóriájára összpontosít: figyelem, relevancia, bizalom és elégedettség. Jelen kutatás célja, hogy betekintést adjon a tunéziai egyetemi tanárok motivációs stratégiáiba, melyeket a tantermi oktatás során alkalmaznak (MotS) (Dörnyei 2001). Továbbá, arról is szót ejtek, hogy a diákok mennyire tartják ezeket a stratégiákat hatékonynak. A tanulmány célja továbbá még annak a feltárása, hogy milyen kapcsolat van a hallgatók önértékelése és a tanáraik által alkalmazott MotS-ek között. Ezen kívül rávilágít minden olyan hasonlóságra vagy különbségre, amely a MotS használatáról beszámoló tanárok és a tényleges motivációs gyakorlatuk között mutatkozik. A kutatási kérdések megválaszolásához és az adatgyűjtéshez a következő eszközöket használtam: (a) az IMMS kérdőívet (Keller 2010), (b) az L2MSS kérdőívet (Dörnyei 2009), és (c) a MOLT osztálytermi megfigyelési sémát (Guilloteaux és Dörnyei 2008). Az adatok elemzéséhez kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaztam. Statisztikai elemzéseket végeztem a négy MotS-kategória leíró statisztikáinak kiszámítására mind a diákok, mind a tanárok esetében. Ezután független mintás t-próbát végeztünk, hogy megállapítsuk, van-e szignifikáns különbség a diákok és a tanárok MotS-ről alkotott felfogása között. Korrelációs elemzéseket is végeztem, hogy az L2MSS-modellen keresztül azonosítsam az alkalmazott MotS hatását a diákok jövőbeli önképére. A megfigyelési eredményeket először kvalitatív módon elemeztem a MOLT sémát követve. Az eredmények azt mutatják, hogy jelentős különbség van a tanárok és a diákok visszajelzésében, ami a MotS-ot illeti. A diákok eredményeit az órai megfigyelések során megerősítették. Ezen túlmenően az L2MSS és az IMMS kategóriák közötti összefüggések a kérdőíves eredmények fényében voltak megmagyarázhatóak. |
|---|