Is that an answer to the question? Analyzing the opening turns of physiotherapist-patient interactions

The dissertation is based on the linguistic-pragmatic analysis of 77 interactions between physiotherapists (PT) and patients during their first meeting. The research aims to explore 1) the characteristics of physiotherapists’ opening questions (OpQ), which initiate the problem presentation phase of...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Udvardi Anna
További közreműködők: Németh T. Enikő (Témavezető)
Dokumentumtípus: Disszertáció
Megjelent: 2023-02-14
Kulcsszavak:gyógytornász-beteg interakció, nyitókérdés-válasz párok, szociokognitív megközelítés
Tárgyszavak:
doi:10.14232/phd.11493

mtmt:33615256
Online Access:http://doktori.ek.szte.hu/11493
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:The dissertation is based on the linguistic-pragmatic analysis of 77 interactions between physiotherapists (PT) and patients during their first meeting. The research aims to explore 1) the characteristics of physiotherapists’ opening questions (OpQ), which initiate the problem presentation phase of the visit, 2) the patterns in patients’ answers (second turn – T2) to those questions, and 3) the relationship between the question-answer pairs. Convenience sampling resulted in the recruitment of 22 PTs (all female) and 77 patients (12 males and 65 females) from a single hospital in Budapest, Hungary. The first visits between the participants were audio recorded. Qualitative methods including the approaches of conversation analysis and linguistic pragmatics were applied to explore the characteristics of the OpQs, of the T2s, and the relationships between them. Additionally, statistical analysis of the OpQ-T2 relations was also conducted, using Pearson’s chi-square tests. The descriptive analysis identified four main categories of OpQs. Furthermore, 6 linguistic features were examined in each of the OpQs. Based on the information content of patients’ answers the inductive analysis resulted in the creation of 7 T2 categories. The results of the qualitative and quantitative analyses show that the examined linguistic features of the OpQs do not provide sufficient explanation for the observed variety in patients’ answers and their seemingly non-cooperative nature. The dissertation argues that the sociocognitive approach (SCA) provides an explanatory framework for the phenomena. The main point of this concept is that patients’ answers are influenced by the egocentric component of communication. In other words, patients’ prior experiences, and information that is important and salient for them all affect the content of their answers.
A disszertáció alapjául szolgáló kutatás 77, gyógytornászok (GYT) és betegeik közötti első találkozás párbeszédeit elemzi nyelvi-pragmatikai szempontból. A kutatás célja, hogy feltárja 1) a GYT-ok, a vizit problémaprezentációs fázisát indító nyitókérdéseinek (NYK) nyelvi jellegzetességeit; 2) a betegek válaszadási stratégiáit, és 3) a kérdés-válasz párok közötti kapcsolatot. A vizsgálat kényelmi mintavételezéssel történt; 22 GYT (mind nő) és 77 beteg (12 férfi és 65 nő) vett részt benne. Az anyaggyűjtés egyetlen budapesti kórházban történt, a résztvevők közötti első vizitről hangfelvétel készült. A NYK-ek és a betegek válaszainak, valamint a kettő közötti kapcsolat jellegzetességeinek a feltárása kvalitatív módon, a nyelvészeti konverzációelemzés, és a pragmatika eszköztárát felhasználva történt. Ezen kívül a NYK-válasz párok közötti összefüggések statisztikai vizsgálatára is sor került Pearson-féle khi-négyzet próbák segítségével. A leíró elemzés a NYK-ek négy fő kategóriáját azonosította, továbbá 6 nyelvi jellegzetességet vizsgált minden egyes NYK esetében. A betegek válaszainak információtartalmára épülő induktív elemzés 7 válaszkategóriát eredményezett. A kvalitatív és a kvantitatív vizsgálatok eredményei szerint a NYK-ek vizsgált nyelvi jellegzetességei nem szolgálnak magyarázattal a betegek válaszainak sokszínűségére, illetve látszólagos nem együttműködő jellegükre. A disszertáció amellett érvel, hogy a szociokognitív megközelítés keretein belül adható magyarázat a jelenségre. Ennek lényege, hogy a betegek válaszát a társalgásokban megjelenő egocentrikus komponens befolyásolja, azaz a betegek megelőző tapasztalatai, illetve a számukra fontos, kiemelkedő információk mind hatással vannak a válaszok tartalmára.