Értékkonzerválás - konstrukció - reprezentáció. Helyi értékek és örökségek a lokális fejlesztésekben Makón
The dissertation seeks to place and interpret the role of registered local values and heritages in Makó (integrated into the context of town history) in the construction of local collective identity, the creation of locality and the construction of the Makó image, and to examine the role of local va...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2022-11-09
|
| Kulcsszavak: | néprajz, kulturális antropológia, Makó, helyi érték, örökség, turizmus |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11346 |
| mtmt: | 34129069 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11346 |
| Tartalmi kivonat: | The dissertation seeks to place and interpret the role of registered local values and heritages in Makó (integrated into the context of town history) in the construction of local collective identity, the creation of locality and the construction of the Makó image, and to examine the role of local values and heritage in local development policy. The dissertation aims to answer the following research questions: 1) How do local values (especially with regard to settlement history) appear in the representation of the Makó image? 2) What practices are used in the heritagization processes related to the Onion Festival, the Maros Coast and the Hagymatikum Spa? 3) What role do local values and heritage elements play in urban development policy? The main sources processed in the thesis are press materials, administrative documents and visual and textual content provided by social media platforms (public profiles, groups, opinion forums) from different periods of the investigation. The resources were "produced" or collected using three main methods: ethnographic interviewing and field research, netnography, and the methods of text analysis. The author approached the processing of the topic with a holistic approach. In the study of the role of local values and heritage in urban development, in addition to ethnography, historical and sociological approaches provide guidance. The results of the research are interpreted by the dissertation in the conceptual framework of heritage and heritagization (patrimoinalisation), from the perspective of the preservation, representation and construction – and therefore wishes to prove that the representative application of local values and heritage elements (e.g. in tourism) and the use of the place itself and in the creation of local identity also applies in the case of Makó; it is therefore a set of phenomena that builds on local characteristics, but at the same time fits into a wider socio-cultural practice. The heritage practices prevailing in Makó take the form of musealization, festivalization, local history writing, archiving, registration in a store of values, designation of places of memory, as well as narrative and commomorative acts. Another common feature of heritage practices is that they actually look to the future by formulating the past from the present, prepare cultural and social practices for the future, contribute to the development of a "usable vision". The acts of preservation of values and heritages are not only aimed at recording some event of the past, but also at its useful practical use. The designation and recording and dataing of local values, the heritage processes themselves are organized along group interests. The elements in the Makó store of values, the phenomena presented in the case studies, can be shown the character of the heritage that produces, maintains and serves group identity, and the attachment of heritage performers to the institution and organization. Tourism plays a prominent role in Makó's urban development policy today. The key element of the narrative produced in the creation of the cityscape is the duality of tradition and modernity, in which onions are tradition and the past, and tourism is the present and the future that are built on it. A disszertáció arra törekszik, hogy a Makón fellelhető regisztrált helyi értékek és örökségek (a településtörténet kontextusába illesztett) szerepét a lokális kollektív identitás konstrukciójában, a lokalitás teremtésében és a Makó-kép konstrukciójában elhelyezze és értelmezze, illetve megvizsgálja, hogy a helyi értékek és örökségek milyen szerepet játszanak a lokális fejlesztéspolitikában. Az értekezés az alábbi kutatási kérdésekre kísérel meg válaszokat adni: 1) Hogyan jelennek meg a helyi értékek (különös tekintettel a településtörténetre) a Makó-kép reprezentációjában? 2) Milyen gyakorlatokat alkalmaznak a Hagymafesztivál, a Maros-part és a Hagymatikum fürdővel összefüggő örökségesítő folyamatokban? 3) Milyen szerepet játszanak a helyi értékek és örökségelemek a településfejlesztési politikában? A kutatás fő forrásai a vizsgálatot érintő különböző korszakokból származó sajtóanyagok, közigazgatási dokumentumok, illetve a közösségimédia-platformok által szolgáltatott vizuális és textuális tartalmak (nyilvános profilok, csoportok, véleményfórumok). Forrásaimat három fő módszer segítségével „termeltem”, illetve gyűjtöttem: alkalmaztam a néprajzi interjúkészítés és terepkutatás, a netnográfia, a szövegelemzés metódusait. A téma feldolgozásához holisztikus szemlélettel közelítettem. A helyi értékeknek, örökségeknek a településfejlesztésben betöltött szerepe tanulmányozásakor a néprajzi mellett a történelemtudományi, illetve a szociológiai megközelítések nyújtanak támpontot. A kutatás eredményeit a disszertáció az örökség és az örökségesítés (heritagization, patrimoinalisation) fogalmi kereteiben, az értékkonzerválás, reprezentáció és a konstrukció aspektusából szemlélve interpretálja – azt kívánom tehát bizonyítani, hogy a helyi értékek és örökségelemek reprezentatív alkalmazása (pl. a turizmusban) és a hely maga, illetve a helyi identitás teremtésében történő felhasználása Makó esetében is érvényesül; tehát egy olyan jelenséghalmazról van szó, amely lokális sajátosságokra épít, ugyanakkor egy tágabb társadalmi-kulturális praxisba illeszkedik. A Makón érvényesülő örökségesítő gyakorlatok a muzealizáció, fesztivalizáció, helytörténetírás, archiválás, értéktárban rögzítés, emlékezethelyek kijelölése, valamint narratív és kommemoratív aktusok formájában valósulnak meg. Az örökségesítő gyakorlatok további közös jellemzője, hogy a múltat a jelenből megfogalmazva valójában a jövőbe tekintenek, a jövő számára készítenek elő kulturális és társadalmi praxisokat, járulnak hozzá egy „használható jövőkép” kialakításához. A helyi értékek kijelölése és rögzítése, adatolása, maguk az örökségesítő folyamatok csoportérdekek mentén szerveződnek. A makói értéktárban szereplő elemek, az esettanulmányok során bemutatott jelenségekben kimutatható az örökségek csoportidentitást termelő, fenntartó és csoportérdeket kiszolgáló jellege, az örökségesítést végzők intézményhez, szervezethez kötöttsége. A makói településfejlesztésben a turizmus kiemelt szereppel rendelkezik napjainkban. A városkép alkotásában termelődő narratíva kulcseleme a hagyomány és a modernitás kettőssége, amelyben a hagyma a hagyomány és a múlt, a turizmus pedig az erre is építő jelen és a jövő. |
|---|