Formative Assessment as an Instructional Approach in the Teaching and Learning of Mathematics A Case of Secondary School Teachers and Students in Kenya /
The main focus of this research was on formative assessment conceptualized as an instructional approach in the teaching and learning of mathematics. The participants involved in the study were the Kenyan secondary school teachers of mathematics and their students. Five studies were conducted under t...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2022-05-16
|
| Kulcsszavak: | Formative assesssment; Instructional approach; Teaching and learning; Mathematics; Secondary school teachers; Kenya; formatív értékelés; tanári megközelítés; tanítás és tanulás; matematika; középiskolai tanár |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11181 |
| mtmt: | 33092294 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11181 |
| Tartalmi kivonat: | The main focus of this research was on formative assessment conceptualized as an instructional approach in the teaching and learning of mathematics. The participants involved in the study were the Kenyan secondary school teachers of mathematics and their students. Five studies were conducted under the theoretical framework of formative assessment as suggested by Black and Wiliam (2009). In the first study, the adapted instrument was assessed for its suitability in measuring Kenyan mathematics teachers’ perceptions of formative assessment. Teachers’ perceptions were rated as low to moderate on a five-point Likert scale. The second study assessed the relationship between teachers’ perceived use of formative assessment strategies and their levels of metacognitive awareness. The study revealed a positive relationship between formative assessment and metacognition. The study showed that formative assessment strategies influence teachers’ metacognitive regulation. Study three was an extension of study two and it examined teachers’ conception and perceptions of metacognition use in mathematics classrooms. The findings revealed that teachers regarded themselves as highly metacognitive although they hardly translated the same to their teaching. The fourth study involved the development and validation of a test to measure students’ proportional reasoning skills in mathematics. This test was later used as a tool to measure the impact of formative assessment on students’ achievement which was conducted in study five. Analysis of items in the test showed that the test was suitable to be used for formative assessment intervention. Study five was thus experimental and aimed to find out the impact of formative assessment on students’ achievement in mathematics and their levels of metacognitive awareness. The results showed that formative assessment can be used as an intervention to improve students' performance in mathematics and also improve their levels of metacognition. Theoretical and practical implications for each of the five studies are given. Suggestions for further research and recommendations are also given since formative assessment as an instructional approach is yet to be extensively studied in Kenya. A kutatás középpontjában az oktatási folyamat részeként értelmezett, a matematikatanításban és –tanulásban megvalósuló formatív értékelés állt. A kutatás résztvevői kenyai középiskolai matematikatanárok és tanulóik voltak. Öt vizsgálatot végeztünk el; valamennyi a formatív értékelésnek Black és William (2009) által jegyzett elméleti keretére épült. Az első vizsgálatban egy adaptált kérdőív alkalmasságát értékeltük arra vonatkozóan, hogy mennyire jól méri a kenyai matematikatanárok formatív értékelésre vonatkozó nézeteit. A tanárok nézetei az ötfokú Likert-skálán az alacsony-közepes tartományba estek. A második vizsgálat arról szólt, hogyan függnek össze a tanárok formatív értékelésről alkotott nézetei a metakognitív tudatosságukkal. Pozitív kapcsolatot találtunk a formatív értékelés és a metakogníció között. A vizsgálat szerint a formatív értékelési stratégiák meghatározzák a tanári metakognitív szabályozást. A harmadik vizsgálat az előző kiterjesztése volt, és benne a tanároknak a metakogníció osztálytermi használatára vonatkozó nézeteit és fogalmait vizsgáltuk. Az eredmények alapján a tanárok magas szinten metakognitívnek tartották magukat, ám ezt kevéssé fordították át a tanítási gyakorlatba. A negyedik vizsgálat egy teszt kifejlesztését és validálását valósította meg, mely a tanulók arányossági gondolkodási képességeit mérte matematikai tartalmakon. Ezt a tesztet később arra használtuk, hogy a formatív értékelés tanulói teljesítményre gyakorolt hatását értékeljük; erre az ötödik vizsgálatban került sor. A tesztitemek elemzése megmutatta, hogy a teszt alkalmas a formatív értékelésre alapozott kísérlet mérőeszközének. Az ötödik vizsgálat egy kísérlet volt, mellyel a formatív értékelésnek a tanulók matematikai teljesítményére és metakognitív tudatosságára gyakorolt hatását néztük meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a formatív értékelésre alapozott kísérlet növelte a tanulók matematikai teljesítményét és a metakogníciót is. Mind az öt vizsgálat esetén elemeztük az elméleti és gyakorlati következményeket, és további kutatási kérdéseket vetettünk fel. Konkrét javaslatokat is megfogalmaztunk, hiszen a formatív értékelés, mint oktatási tevékenység tanulmányozása előtt még tág lehetőségek nyílnak Kenyában. |
|---|