Assessing Inductive Reasoning, Scientific Reasoning and Science Motivation Cross-Sectional Studies in Vietnamese Context /
The present research aims to explore developmental patterns in reasoning abilities and science motivation as well as their relationship with students’ background variables in different grade levels. Three cross-sectional investigations assessed 2241 students in 16 public schools in Vietnam. The firs...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2022-04-20
|
| Kulcsszavak: | Inductive reasoning, scientific reasoning, science motivation, control of variables strategy, technology-based assessment, Rasch model, physics, gondolkodási képességek, természettudományos motiváció, keresztmetszeti vizsgálat, fizika tanulása |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11134 |
| mtmt: | 33092235 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11134 |
| Tartalmi kivonat: | The present research aims to explore developmental patterns in reasoning abilities and science motivation as well as their relationship with students’ background variables in different grade levels. Three cross-sectional investigations assessed 2241 students in 16 public schools in Vietnam. The first study explored development in students’ inductive reasoning and science motivation in 5th, 7th, 9th, and 11th graders. The findings showed that the older age groups tended to achieve higher scores than their younger counterparts on the inductive reasoning test, but students’ science motivation gradually dropped grade by grade. Multi-model Bayesian inference discovered that inductive reasoning, science performance, and parental involvement were the main predictors of science motivation. Furthermore, path analyses showed that inductive reasoning has an indirect effect on science motivation via a science performance variable. The second study, which assessed reasoning abilities and science motivation of 6th, 8th, 10th, and 11th graders, revealed that students’ scores on inductive reasoning and scientific reasoning tests improved across grade levels. Path analyses suggested that inductive reasoning, scientific reasoning, father’s education, and parental involvement are chief factors in predicting STEM achievement. The third study developed a scientific reasoning test to measure control of variables strategy in physics in the 8th to 12th-grade students. The reliability and validity of the test were confirmed by the Rasch model. Development of control of variables strategy in physics in students was observed, but students’ motivation toward learning physics reduced slightly through grade levels. No significant difference was found between males and females in reasoning abilities and science motivation, but a significant difference was indicated in physics motivation, favouring boys. Effects of multimedia on psychometric characteristics of the cognitive tests were confirmed by measurement invariance regarding administration modes, supporting the online groups on the item bundles constructed of figure-related materials. The implications for enhancing reasoning proficiencies and science motivation are also discussed further in each study. Jelen kutatás célja, hogy feltárja a gondolkodási képességek és a természettudományos motiváció változó mintázatát, valamint azok kapcsolatát a tanulók háttérváltozóival különböző évfolyamokon. Három keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 2241 diákkal 16 vietnami állami iskolában. Az első tanulmány az 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók induktív gondolkodásának és természettudományos motivációjának alakulását vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy az induktív gondolkodási teszteken az idősebb korosztályok tagjai átlagosan magasabb pontszámot érnek el, mint a fiatalabb társaik, de a diákok természettudományos motivációja fokozatosan csökken az évfolyam emelkedésével. A több modellből álló Bayesiánus következtetés kimutatta, hogy az induktív gondolkodás, a természettudományos teljesítmény és a szülői bevonódottság a természettudományos motiváció fő előrejelzői. Ezenkívül az útelemzés kimutatta, hogy az induktív érvelés közvetett hatással van a természettudományos motivációra a természettudományos teljesítmény egyik változóján keresztül. A második tanulmány, amely a 6., 8., 10. és 11. osztályosoknál értékelte a gondolkodási képességeket és a természettudományos motivációt, kimutatta, hogy a diákok az induktív és a természettudományos gondolkodási teszteken elért eredményei évfolyamonként javultak. Az útelemzés eljárása alapján arra lehet következtetni, hogy az induktív gondolkodás, a természettudományos gondolkodás, az apa végzettsége és a szülői bevonódottság a STEM eredményeket megjósoló fő tényezők. A harmadik tanulmány keretében a fizika tantárgy területén egy természettudományos gondolkodási tesztet dolgoztunk ki annak mérésére, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák a változók ellenőrzésének stratégiáját a 8-12. osztályosok körében. A teszt megbízhatóságát és érvényességét a Rasch modell igazolta. A fizika területén is megfigyelhető volt a tanulók fejlődése a változók ellenőrzésének stratégiájának alkalmazásában, azonban a fizika tanulásának motivációja kismértékben csökken az évfolyamok előrehaladtával. Nem volt kimutatható szignifikáns különbség a fiúk és a lányok között a gondolkodási képességek és a természettudományos motiváció területén, azonban a fizika tanulásának motivációjában a fiúk javára szignifikáns különbség figyelhető meg. A gondolkodási képességek és a természettudományos motiváció fejlesztésének lehetséges eljárásai és azok hatásai szintén megvitatásra kerülnek. |
|---|