Az oktatási reziliencia többszempontú vizsgálata 4. és 6. évfolyamos tanulók körében

Our dissertation is concerned with the phenomenon of educational resilience by focusing on the academic success of disadvantaged students. Our wider target is to increase knowledge in Hungary about the protective factors that contribute to educational resilience. In addition, we aimed to develop a m...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szabó Dóra Fanni
További közreműködők: Csapó Benő (Témavezető)
Dokumentumtípus: Disszertáció
Megjelent: 2021-11-15
Kulcsszavak:oktatási reziliencia, hátrányos helyzetű tanulók, oktatási méltányosság, oktatási eredményesség, protektív faktorok educational resilience, disadvantaged students, educational equity, educational effectivenes, protective factors
Tárgyszavak:
doi:10.14232/phd.10837

mtmt:32806592
Online Access:http://doktori.ek.szte.hu/10837
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Our dissertation is concerned with the phenomenon of educational resilience by focusing on the academic success of disadvantaged students. Our wider target is to increase knowledge in Hungary about the protective factors that contribute to educational resilience. In addition, we aimed to develop a multi-perspective approach, which diversely covers the identification of resilient students. The approach was created by the inconsistency in the phenomenon’s interpretation and the inconsistency in the method of identifying resilient students (e.g. Lerner, 2006). As no suitable instrument was available, development of a student questionnaire and the investigation of its applicability was also part of our research. Data was collected on the importance of intrapersonal and environmental factors among 4th and 6th grade students (N=1446). Subscales of the Resilience in School Questionnaire were reliably suitable for the investigation of the sample. The ratio of resilient students varies between 3.4% and 5.8%, compared to the whole sample. It was the highest in the case of satisfaction related to Science performance and the lowest in the case of self-concept in mathematical competencies. We drew conclusions about the characteristics of protective factors involved in the research and about identifying procedures, by investigating the differences between resilient and non-resilient students. We investigated the differences along 21 factors and 10 procedures. 72.86% of altogether 210 pieces of two-tailed t-tests were significant (altogether 153). There are major differences between variously formed resilient subsamples in most cases. The most significant statistical analysis was carried out in the cases of academic selfefficacy, academic motivation and monitoring in self-regulated learning phases. Resilient students describe themselves as persons with higher academic self-efficacy, with more motivation in carrying out school tasks and monitoring their learning process. This result calls attention to the relevance of our hypotheses. During the process of applying the literature, result interpretation along methodical angles may support that conclusions are drawn in connection to relevant target groups. The resulting Resilience in School Questionnaire may become an instrument suitable for regular use in schools. Studying resilient students may highlight personal and environmental protective factors important in achieving at school, that if developed, may contribute to closing the gap in the cases of children from the marginalised social stratum.
A disszertáció az oktatási reziliencia jelenségére fókuszál, azáltal, hogy a hátrányos helyzetű diákok tanulmányi sikereit állítja középpontba. Tágan értelmezett célunk a jelenség kialakulásához hozzájáruló protektív tényezőkről való hazai ismeretek bővítése volt. Emellett egy olyan többszempontú, a reziliens tanulók azonosítását sokrétűen lefedő megközelítés kialakítását és kipróbálását is célul tűztük ki, amelyet a jelenség értelmezésében, illetve a reziliens tanulók azonosításának módszertanában való inkonzisztencia hívott életre (pl. Lerner, 2006). Mivel a megközelítésünknek megfelelő mérőeszközt nem találtunk, ezért egy tanulói kérdőív szerkesztése és alkalmazhatóságának vizsgálata is a kutatásunk részét képezte. Hazai kontextusban gyűjtöttünk információt egyéni és környezeti tényezők jelentőségéről 4. és 6. évfolyamos tanulók körében (N=1446). A kutatás során kialakított Iskolai rugalmasság kérdőív alskálái megbízhatóan alkalmazhatóak voltak a minta jellemzőinek vizsgálatára. A reziliens tanulók aránya a teljes adatmennyiséghez viszonyítottan 3,4%-tól 5,8%-ig terjedt. A legmagasabb a természettudomány tantárgyhoz kapcsolódó elégedettség esetén adódott, a legalacsonyabb a matematikai tanulmányi énkép esetében. A kutatásunkba bevont faktorok sajátosságaival és az azonosítási eljárásokkal kapcsolatban is következtetéseket alakítottunk ki, azáltal, hogy vizsgáltuk a reziliens és nem reziliens tanulók közötti különbségeket. Az összesen 210 darab kétmintás t-próba 72,86%-a, összesen 153 próba eredménye volt szignifikáns. Vagyis az esetek túlnyomó többségében jelentős különbség volt a reziliens alminták között. Elmondható, hogy a legtöbb szignifikáns próba az iskolai önhatékonyság, az iskolai motiváció és az önszabályozó tanulás nyomon követés fázisa esetében jött létre. Tehát a reziliens tanulók jelentősen magasabb iskolai énhatékonysággal jellemzik magukat, motiváltabbak az iskolai feladatok elvégzésére és a tanulási folyamat ellenőrzésére. Eredményeink felhívják a figyelmet előfeltevésünk helytállóságára. A szakirodalom feltárásakor a módszertani szempontok mentén történő eredményértelmezés hozzájárulhat ahhoz, hogy a megfelelő célcsoportokra vonatkoztatva vonjuk le következtetéseket a kutatásokból. A létrejövő Iskolai rugalmasság kérdőív továbbfejlesztésén keresztül az iskolai mindennapokban is alkalmazható mérőeszköz jöhet létre. A reziliens tanulók vizsgálata az iskolai sikeresség szempontjából lényeges egyéni és környezeti protektív tényezőkre világít rá, melyek fejlesztése hozzájárulhat a leszakadó társadalmi rétegekből kikerülő gyermekek felzárkóztatásához.