A sport-elköteleződés modell összefüggéseinek vizsgálata serdülő sportolók körében
The goal of my dissertation was to understand Sport Commitment Model and their relationships with psychological behavior and other motivational theories. The Sport Commitment Model distinguishes two types (Enthusiastic and Constrained Commitment) and seven possible source of commitment. Two data col...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2020-05-25
|
| Kulcsszavak: | sport-elköteleződés, egészségmagatartás, sport motiváció, sportolói identitás, fizikai aktivitás, serdülők |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.10447 |
| mtmt: | 31354542 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/10447 |
| Tartalmi kivonat: | The goal of my dissertation was to understand Sport Commitment Model and their relationships with psychological behavior and other motivational theories. The Sport Commitment Model distinguishes two types (Enthusiastic and Constrained Commitment) and seven possible source of commitment. Two data collection was conducted and a total of 860 adolescent athletes participated in the studies. During my research three scales were adapted (sport commitment questionnaire-2, sport enjoyment scale, athletic identity scale). I can conclude from my results that if the athletes are committed to a sport enthusiastically, they will participate because they enjoy it and they find opportunities in it, which encourage them to put more energy and effort into their sport and they also find their goals in the activity. From my sample, it turned out that, the enthusiastically committed athlete trains more, competes higher level and most of them are representative of a team sport. On the other hand, Constrained Commitment has a positive effect on sport participation, but also has negative effect on adolescent motivational attitude since alternatives play a big role in their commitment and it seems they are staying in sport for acknowledgment from others and they do not want to lose the effort and energy what they already put into their sport activity. The adolescent who feels obligation in their commitment does not train much and does not compete at a high level. My results also showed that higher sport commitment not only increased sport participation, but also it could affect the individual’s health psychology, hence their life goals and well-being. For example, my studies showed that subjective well-being, future orientation, perfectionism, aspirations, not only could be increased by regular physical activity, but also it seems that level of commitment is affecting psychological behavior as well. I believe my findings may help psychologists and coaches to facilitate adolescents engagement in sports activities since the beginning of their sports, as per the fact that it can have many beneficial effects on their health behavior. Disszertációim céljául tűztem ki a sport iránti elköteleződés megismerését és kapcsolatainak feltárását az egészségmagatartás változóival és más motivációs elméletekkel. A kutatásom keretét az ún. Sport-elköteleződés modell adta, mely megkülönböztet kétféle elköteleződés típust (lelkes és erőltetett elköteleződés) és annak hét forrását. A kérdőíves felmérésben összesen 860 serdülő sportoló vett részt két adatfelvételen keresztül, akik budapesti köznevelési típusú sport iskolákból kerültek ki. A vizsgálatom folyamán adaptálásra került három skála is (sport elköteleződés-2 kérdőív, sportélvezet skála, sportolói identitás skála). Eredményeimből kiderült, hogy ha a mintában szereplő sportolókra a lelkes köteleződés jellemző, akkor azért sportolnak, mert szeretik, és olyan lehetőségeket kapnak tőle, amelyek arra sarkallják őket, hogy még többet fektessenek a sportágukba, amelynek űzése a céljaik között is szerepel. Ők többet és magasabb szinten is sportolnak és érdekes módon azokban a csapatsportágakban magasabb a lelkes elköteleződés aránya, ahol a sport egyfajta alternatívaként szolgál a későbbi karrier szempontjából. Ezzel szemben az erőltetett elköteleződésnek a sportra ugyan pozitív, de a serdülők motivációs attitűdjére már negatív hatása van. Esetükben az alternatívák komoly szerepet játszanak, és inkább azért maradnak a sportban, hogy valaminek vagy valakinek megfeleljenek, valamint a már addig befektetett energiát sem hagynák kárba veszni. Az erőltetetten elköteleződött fiatalok nem is sportolnak magas szinten, és nem vesznek részt sok edzésen sem. A kutatásaim megmutatták, hogy a sport-elköteleződés tényezőinek erősítésével nemcsak a sportolási kedvet növelhetjük, hanem azok hatással lehetnek az egyén, azaz a serdülő egészségpszichológiájára, így a jóllétére vagy céljaikra is. A vizsgálataimból kiderült, hogy a szubjektív jóllét, a perfekcionizmus, az aspirációk és a jövőorientáció nemcsak magától a rendszeres fizikai aktivitástól függ, hanem az elköteleződés is hatással van rá. A magasabb sport-elköteleződésű és belsőleg motivált sportolónál találhattunk magasabb értéket ezen a téren. Összességében megállapítható, hogy ezek az eredmények arra ösztönözhetik a pszichológusokat, pedagógusokat, sportszakembereket, hogy minél jobban megszerettessék a sportot a serdülőkkel, hiszen így nagyobb hatással lehetnek rájuk, mintha valamilyen külső tényezővel erőltetnék a sportolást. |
|---|