A hallgatói kiégés rizikó és protektív tényezői egyetemisták körében
A hallgatói kiégés jelenségét az iskolai nyomással való megküzdés nehézségének az eredményeként létrejövő krónikus stressz válaszként lehet leírni, ami a hallgatók erőforrásainak, és a feléjük szemben állított elvárások különbségéből ered. A hallgatói kiégés kapcsán rizikó és/vagy protektív tényezők...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Szakdolgozat |
| Megjelent: |
2018
|
| Kulcsszavak: | hallgatói kiégés észlelt társas támogatás önértékelés érzelmi intelligencia szubjektív jól-lét élet értelmessége |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://diploma.bibl.u-szeged.hu/74304 |
| Tartalmi kivonat: | A hallgatói kiégés jelenségét az iskolai nyomással való megküzdés nehézségének az eredményeként létrejövő krónikus stressz válaszként lehet leírni, ami a hallgatók erőforrásainak, és a feléjük szemben állított elvárások különbségéből ered. A hallgatói kiégés kapcsán rizikó és/vagy protektív tényezőként merülhetnek fel egyes pszichés tényezők, mint az észlelt társas támogatás, az önértékelés, az érzelmi intelligencia, a szubjektív jól-lét, valamint az élet értelmessége is. Vizsgálatunkban nappali tagozatos hallgatók vehettek részt, átlagéletkoruk 22,18 év (SD= 2,44) volt. Összesen 145 fő válaszát értékeltük ki, 24,8%-uk férfi, 75,2%-uk nő volt. A jelenségek mérésére a Maslach Kiégés Leltár hallgatói változatát, a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőívet, a Rosenberg Önértékelés Skálát, a Feltételes Önbecsülés Skálát, a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skálát, a WHO Általános Jól-lét Kérdőívet, valamint a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskáláját használtuk fel. A vizsgált mintán megfigyelhetőek voltak a kiégés jelei, a hallgatók 24,8%-a a magas kiégési övezetben helyezkedett el. A kiégést magyarázó modell szignifikánsnak bizonyult, magyarázóereje Radj2 = 29,7% volt. A modellben szignifikáns hatása volt az érzelmi intelligencia érzelmek hasznosítása skálának, a szubjektív jól-létnek, és az érzelmi intelligencia érzelmek irányítása skálának, valamint a modell tartalmazta az alap önbecsülés negatív alskáláját is. Kutatásunkból megállapítható, hogy az érzelmi intelligencia és a szubjektív jól-lét olyan mutatói a kiégésnek, melyek fejlesztését megfontolni érdemes. |
|---|