Immunofehérjével stabilizált arany nanoklaszterek felhasználása L-kinurenin fluorimetriás detektálására
Az elmúlt évtizedekben a nanoszerkezetű anyagok iránti érdeklődés a sokrétű potenciális alkalmazhatóságuk okán az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterületté vált, ami az előállításukra és széleskörű vizsgálatukra vonatkozó publikációk számának évről évre történő rohamos növekedését okozza. Eg...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Szakdolgozat |
| Megjelent: |
2018
|
| Kulcsszavak: | arany nanoklaszterek γ-globulin fluoreszcencia szenzorikai alkalmazás L-kinurenin |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://diploma.bibl.u-szeged.hu/73684 |
| Tartalmi kivonat: | Az elmúlt évtizedekben a nanoszerkezetű anyagok iránti érdeklődés a sokrétű potenciális alkalmazhatóságuk okán az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterületté vált, ami az előállításukra és széleskörű vizsgálatukra vonatkozó publikációk számának évről évre történő rohamos növekedését okozza. Egyedi elektromos, mágneses és optikai tulajdonságaiknak köszönhetően alkalmazhatók például az elektronikában, ipari folyamatokban, gyógyászatban. Az arany jól ismert kémiai inertsége a nano-mérettartományban is jelen van és ez, valamint az újonnan megjelenő optikai sajátságai jól kiaknázhatók a tudomány számos területén. Az MTA-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportban közel 8 éve foglakoznak intenzíven nemesfém nanorészecskéket (főleg arany és ezüst) tartalmazó kolloid rendszerek előállításával, illetve optikai- és szerkezetvizsgálatuk tanulmányozásával. Az elmúlt 2-3 évben nagy figyelmet kapott a fluoreszcens sajátsággal rendelkező arany nanoklaszterek biokompatibilis úton történő szintéziseinek megvalósítása, optimalizálása, valamint a fluoreszcens sajátságainak célzott felhasználása pl. gyógyszerhordozó rendszerek jelölésére vagy szenzorikai célokra. Szakdolgozatom során a Kutatócsoport munkájához kapcsolódva γ-globulin (γG) felhasználásával sikeresen állítottunk elő piros (λem = 650 nm) emisszióval rendelkező, fluoreszcens arany nanoklasztereket (d < 2 nm). Meghatároztuk a képződő termékek előállításának optimális körülményeit (reakcióidő, hőmérséklet, fémion/redukálószer arány stb.). Az előállított nanoklaszterek szerkezetvizsgálatára számos technikát alkalmaztunk (cirkuláris dikroizmus (CD), infravörös (FT-IR), spektrofluorimetria, röntgen fotoelektron (XPS) és UV-látható spektroszkópia), felderítve így a fémmagok oxidációs állapotát, valamint a stabilizáló protein szerkezetében bekövetkező változásokat a fémion redukciójának hatására. A részecskék méretét nagyfelbontású transzmissziós elektronmikroszkópos (HRTEM) felvételekkel és dinamikus fényszórás (DLS) mérésekkel igazoltuk. A nanoklaszterek szenzorikai alkalmazása érdekében a kinurenin útvonal néhány jelentősebb molekuláját vizsgálva megállapítottuk, hogy kizárólag az L-kinurenin esetében következik be a klaszterek fluoreszcenciájának kioltása. A kioltásra jellemző analitikai paraméterek (kimutatási határ, dinamikus tartomány) mellett meghatároztuk a kioltás mechanizmusát és termodinamikai paramétereit is. |
|---|