Gradual transformation of the right to work in digital environment a perception of increasing digi-technological unemployment /
A mesterséges intelligencia által fokozatosan megszűnő munkahelyek közvetlenül befolyásolják a munkához való jog tartalmát. Reális alternatívának tűnik, hogy a mesterséges intelligencia a költségek, a minőség és a kapacitás paraméterek alapján fokozatosan kiszorítja az embert a munkaerőpiacról. Ered...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2023
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica
13 No. 1 |
| Kulcsszavak: | Mesterséges intelligencia hatása, Munkajog |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/84521 |
| Tartalmi kivonat: | A mesterséges intelligencia által fokozatosan megszűnő munkahelyek közvetlenül befolyásolják a munkához való jog tartalmát. Reális alternatívának tűnik, hogy a mesterséges intelligencia a költségek, a minőség és a kapacitás paraméterek alapján fokozatosan kiszorítja az embert a munkaerőpiacról. Eredeti emberi jogi kontextusban a munkához való jog a) az egyén a társadalom termelő és szolgáltató tevékenységében való részvételéhez való jogát és b) az e közös tevékenységekből származó hasznokból való részesedés jogát jelenti. A munkához való jog eredeti célja, hogy a munka szabad megválasztásával és az abban történő részvétellel mindenkinek lehetősége legyen a saját és családja megfelelő szintű megélhetését biztosítani. Az automatizálásnak a szervezett munkavégzést fenyegető veszélyével – a folyamatosan növekvő digitális technológiai munkanélküliség miatt – a munkához való jog megvalósíthatóságának kérdése vitathatatlanul felerősödik. A klasszikus technológiai munkanélküliség már régóta ismert, és a strukturális munkanélküliség egy fajtájának tekinthető. Az új digitális-technológiai munkanélküliség (DTM) azonban az a fajta munkanélküliség, amely a digitális technológiáknak (főleg AI és robotok) a termelési folyamatokba és a munkaerőpiacra történő bevezetéséből ered. Fokozatosan sürgető kérdéssé válik, hogy a munkához való jog hogyan nyerheti el új tartalmát a digitalizáció korszakában. A munkához való jog és az automatizálás természeténél fogva nehezen fér meg egymás mellett. A probléma megoldásának egyik lehetősége az automatizálás megállítása vagy lassítása, de ma már egyértelmű, hogy senki és semmi nem állíthatja meg ezt a folyamatot. Ebben az új és folyamatosan változó környezetben a munkához való jog – eredeti értelemében – nem vagy csak nagyon nehezen valósítható meg. Hosszú távon nincs reális esély arra, hogy – aktív munkaerő-piaci politikai intézkedésekkel – a digitálisan „lecserélt” munkavállalók teljes mértékben visszaintegrálódhassanak a munkaerőpiacra. Ez a folyamat azonban nem egyik napról a másikra fog végbemenni, inkább egy fokozatos átalakulás vezet majd a teljes digitális technológiai munkanélküliség végső szakaszához. Ezen írás célja, hogy rövid vitaindító bevezetésként szolgáljon ebbe a vitába, és javaslatot tegyen arra, hogy milyen opciók állnak a munkához való jog újraértelmezésére a digitalizáció korában. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 79-94 |
| ISSN: | 2063-2525 |