Understanding EU perceptions in Central Asian countries the case of Tajikistan /
Közép-Ázsia továbbra is a világ egyik legkevésbé ismert régiója Oroszország, az Európai Unió, Kína és az iszlám világ találkozásánál, annak ellenére, hogy a nagyhatalmak és a regionális szereplők közötti hatalmi politika jelentős terepe. 2019-ben az Európai Unió – tizenkét évvel az első regionális s...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2022
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : forum : publicationes doctorandorum juridicorum
12 |
| Kulcsszavak: | Tádzsikisztán, Közép-Ázsiai országok |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/82493 |
| Tartalmi kivonat: | Közép-Ázsia továbbra is a világ egyik legkevésbé ismert régiója Oroszország, az Európai Unió, Kína és az iszlám világ találkozásánál, annak ellenére, hogy a nagyhatalmak és a regionális szereplők közötti hatalmi politika jelentős terepe. 2019-ben az Európai Unió – tizenkét évvel az első regionális stratégiai dokumentum elfogadását követően – frissítette a Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiáját. Miközben az EU a közép-ázsiai államok egyik legfontosabb adományozójává és gazdasági partnerévé vált, igen kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a közép-ázsiaiak hogyan látják az EU-t. Jelen kutatás fő célja, hogy elemezze a közép-ázsiai felfogást az EU régióban betöltött szerepéről. A kérdés vizsgálata során a tanulmány a témával foglalkozó másodlagos forrásokat, valamint a tádzsik állami hírügynökség és egy független híroldal híranyagait dolgozta fel, illetve elemezte. A dolgozat első része a közép-ázsiai országok EUpercepciójának szakirodalmi áttekintésével foglalkozik, majd a második részben – esettanulmány jelleggel – az EU-percepció tádzsikisztáni alakulásának vizsgálata következik médiatartalom-elemzés révén. A tanulmány következtetései szerint az EU – Közép-Ázsia relációt és ezen belül különösen az EU Tádzsikisztánhoz fűződő viszonyát mind a független, mind az állami tádzsikisztáni média alapvetően pozitívan értékeli. Ugyanakkor, amíg az EU normatív hatalomként való felfogása meglehetősen ellentmondásos, addig az EU gazdasági donorként, illetve gazdasági és biztonsági partnerként való érzékelése hangsúlyozottan van jelen a vizsgált médiafelületeken. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 67-80 |
| ISSN: | 2063-5540 |