Búza- és rozslisztek, valamint kenyerek vízzel kioldható része, mint minőségi jellemző csirázottság, egyéb romlottság, illetve keverési arány megállapítására

Búza- és rozslisztek vízzel kioldható részei a kiőrlési fok, ennélfogva a hamutartalom függvényének tekinthetők. Az összefüggés parabolaegyenlettel fejezhető ki. Normális, romlatlan, jól beérett lisztek kettős p aram éterei állandó érték ű ek , ezek négyzetgyökei, búzalisztnél 8,0 - 9,5. rozslisztek...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Lindner Elek
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 1956
Sorozat:Élelmiszervizsgálati közlemények 2 No. 2
Kulcsszavak:Élelmiszervizsgálat - analitikai kémia - módszer, Élelmiszerkémia - módszer, Minőségellenőrzés
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/81687
LEADER 03151nab a2200241 i 4500
001 acta81687
005 20230922125224.0
008 230922s1956 hu o 0|| hun d
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
041 |a ger 
041 |a rus 
100 1 |a Lindner Elek 
245 1 0 |a Búza- és rozslisztek, valamint kenyerek vízzel kioldható része, mint minőségi jellemző csirázottság, egyéb romlottság, illetve keverési arány megállapítására  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Lindner Elek 
260 |c 1956 
300 |a 57-73 
490 0 |a Élelmiszervizsgálati közlemények  |v 2 No. 2 
520 3 |a Búza- és rozslisztek vízzel kioldható részei a kiőrlési fok, ennélfogva a hamutartalom függvényének tekinthetők. Az összefüggés parabolaegyenlettel fejezhető ki. Normális, romlatlan, jól beérett lisztek kettős p aram éterei állandó érték ű ek , ezek négyzetgyökei, búzalisztnél 8,0 - 9,5. rozsliszteknél 15,0 - 17,5 é rték n ag y ság közé esnek, csírázo tt g ab o n a lisztjénél ennél lényegesen nagyobbak. E számok határozott értéküknél fogva nem csupán a csírázottság megállapítására szolgálhatnak, hanem ez esetben m egadják a felhasználhatóság módját is, az ép liszttel való keverési arány alapját. A param étergyökök, a ,,Q” -k lehetővé teszik ezenkívül búza- és rozslisztek megkülönböztetését, valam int búza- és rozsliszt keverékekben az alkatrészek arányának megállapítását. Kenyerek esetében a hasonlóképpen megállapítható ,,Q” indikálja a felhasznált lisztek romlatlanság'át, vagy csírázottságát, romlatlan lisztek felhasználása esetében pedig módot nyújt a felhasznált lisztek keverési arányának közelítő megállapítására. Das wasserlösliche Teil von Weizen- u. Roggenmehlen ist als F unklion des Ausmahlungsgrades, bzw. des Aschengehaltes zu betrachten. Der Zusammenhang ist mit einer Parabelgleichung charakterisierbar. Bei normalen, unverdorbenen Mehlen sind die Param eter bzw. deren Q u ad ratw u rzel von k o n sta n te m W ert, d. i. bei Weizen 8 —9,5, bei Roggen 15 — 17,5, sie sind hingegen bei ausgew achsenen Mehlen b e d e u ­ tend höherwertig. Diese Zahlen ermöglichen ausserdem die Berechnung des Mischungsverhältnisses für die Nutzbarmachung von ausgewachsenen Mehlen sowie die Unterscheidung von Weizen- u. Roggenmehlen, bzw. die Bestimmung des Mengenverhältnisses der Kompo nenten in Roggen- u. Weizenmehlmischungen. Durch ähnliche Zahlen ist auch im Brot die Anwesenheit von ausgewachsenen Mehlen bestimmbar, im Falle von unverdorbenen Mehlen ist hingegen m ittels deren auf das Mengenverhältniss der verw endeten Mehle zu sch Hessen. 
650 4 |a Műszaki és technológiai tudományok 
650 4 |a Egyéb műszaki tudományok és technológiák 
650 4 |a Élelmiszer és italfélék 
695 |a Élelmiszervizsgálat - analitikai kémia - módszer, Élelmiszerkémia - módszer, Minőségellenőrzés 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/81687/1/elelmiszervizsgalati_kozlemenyek_1956_02_057-073.pdf  |z Dokumentum-elérés