Búza- és rozslisztek, valamint kenyerek vízzel kioldható része, mint minőségi jellemző csirázottság, egyéb romlottság, illetve keverési arány megállapítására
Búza- és rozslisztek vízzel kioldható részei a kiőrlési fok, ennélfogva a hamutartalom függvényének tekinthetők. Az összefüggés parabolaegyenlettel fejezhető ki. Normális, romlatlan, jól beérett lisztek kettős p aram éterei állandó érték ű ek , ezek négyzetgyökei, búzalisztnél 8,0 - 9,5. rozslisztek...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
1956
|
| Sorozat: | Élelmiszervizsgálati közlemények
2 No. 2 |
| Kulcsszavak: | Élelmiszervizsgálat - analitikai kémia - módszer, Élelmiszerkémia - módszer, Minőségellenőrzés |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/81687 |
| Tartalmi kivonat: | Búza- és rozslisztek vízzel kioldható részei a kiőrlési fok, ennélfogva a hamutartalom függvényének tekinthetők. Az összefüggés parabolaegyenlettel fejezhető ki. Normális, romlatlan, jól beérett lisztek kettős p aram éterei állandó érték ű ek , ezek négyzetgyökei, búzalisztnél 8,0 - 9,5. rozsliszteknél 15,0 - 17,5 é rték n ag y ság közé esnek, csírázo tt g ab o n a lisztjénél ennél lényegesen nagyobbak. E számok határozott értéküknél fogva nem csupán a csírázottság megállapítására szolgálhatnak, hanem ez esetben m egadják a felhasználhatóság módját is, az ép liszttel való keverési arány alapját. A param étergyökök, a ,,Q” -k lehetővé teszik ezenkívül búza- és rozslisztek megkülönböztetését, valam int búza- és rozsliszt keverékekben az alkatrészek arányának megállapítását. Kenyerek esetében a hasonlóképpen megállapítható ,,Q” indikálja a felhasznált lisztek romlatlanság'át, vagy csírázottságát, romlatlan lisztek felhasználása esetében pedig módot nyújt a felhasznált lisztek keverési arányának közelítő megállapítására. Das wasserlösliche Teil von Weizen- u. Roggenmehlen ist als F unklion des Ausmahlungsgrades, bzw. des Aschengehaltes zu betrachten. Der Zusammenhang ist mit einer Parabelgleichung charakterisierbar. Bei normalen, unverdorbenen Mehlen sind die Param eter bzw. deren Q u ad ratw u rzel von k o n sta n te m W ert, d. i. bei Weizen 8 —9,5, bei Roggen 15 — 17,5, sie sind hingegen bei ausgew achsenen Mehlen b e d e u tend höherwertig. Diese Zahlen ermöglichen ausserdem die Berechnung des Mischungsverhältnisses für die Nutzbarmachung von ausgewachsenen Mehlen sowie die Unterscheidung von Weizen- u. Roggenmehlen, bzw. die Bestimmung des Mengenverhältnisses der Kompo nenten in Roggen- u. Weizenmehlmischungen. Durch ähnliche Zahlen ist auch im Brot die Anwesenheit von ausgewachsenen Mehlen bestimmbar, im Falle von unverdorbenen Mehlen ist hingegen m ittels deren auf das Mengenverhältniss der verw endeten Mehle zu sch Hessen. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 57-73 |