Biszfenol A kockázatának bizonytalanságai = Uncertainties of health risks of BPA

A biszfenol A az emberi szervezetbe elsősorban az élelmiszerek útján, azok polikarbonát csomagolóanyagaiból, palackokból valamint konzervdobozok belső bevonatából kerülhet. A vegyület kockázatára világszerte fokozott figyelem irányul, mivel élelmiszerbiztonsági szempontból napjainkban az egyik legel...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Zentai Andrea
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Q & M Kft. Budapest 2010
Sorozat:Élelmiszervizsgálati közlemények 56 No. 3
Kulcsszavak:Élelmiszerbiztonság
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/79528
LEADER 03821nab a2200241 i 4500
001 acta79528
005 20230826084239.0
008 230719s2010 hu o 0|| hun d
022 |a 0422-9576 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
041 |a eng 
100 1 |a Zentai Andrea 
245 1 0 |a Biszfenol A kockázatának bizonytalanságai = Uncertainties of health risks of BPA  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Zentai Andrea 
260 |a Q & M Kft.  |b Budapest  |c 2010 
300 |a 164-177 
490 0 |a Élelmiszervizsgálati közlemények  |v 56 No. 3 
520 3 |a A biszfenol A az emberi szervezetbe elsősorban az élelmiszerek útján, azok polikarbonát csomagolóanyagaiból, palackokból valamint konzervdobozok belső bevonatából kerülhet. A vegyület kockázatára világszerte fokozott figyelem irányul, mivel élelmiszerbiztonsági szempontból napjainkban az egyik legellentmondásosabb vegyület. Értékelésével számos nemzetközi szervezet foglalkozott, a humán hormonrendszert érő hatásának kockázata jelenleg is vitatott téma. Az EFSA 2006-ban 0,05 mg/ttkg/nap tolerálható napi beviteli értéket állapított meg, és becslése szerint az európai lakosság expozíciója nem éri el ennek 30%-át. Egyes állatkísérletről szóló tanulmányok azonban a TDI-nél jóval alacsonyabb expozíció mellett is fejlődési rendellenességekről számoltak be. A közleményből kitűnik, hogy számos érv szól a BPA mellett és ellen. A kockázatértékelő szervek nem tudják sem kizárni, sem megerősíteni a biszfenol A alacsony dózisokban jelentkező idegrendszeri fejlődési és szaporodási hatásának kockázatát. Az aggodalomra okot adó tanulmányok hiányosságokkal rendelkeznek, egyértelmű következtetéseket nem lehet belőlük levonni. A kockázatkezelés szintjén felmerült a vegyület használatának korlátozása, sőt betiltása. Ez történik pl. Dánia esetében, aminek hatása lesz az Unió piacára is. Bár számos tanulmány és értékelés született, a fennálló bizonytalanságok csökkentésére további, célzott és megalapozott tanulmányok végzésére mindenképpen szükség van. Bisphenol A gets into the human body primarily from food, originating from polycarbonate packaging material, bottles and the inner coating of cans. The issue of BPA’s risk receives increased interest worldwide, looking at the food safety concerns, currently it’s among the most controversial substances. Several international bodies have evaluated it, however, the risks to human endocrine system are debated yet. A 0,05 mg/kgbw/day tolerable daily intake value (TDI) was set by EFSA in 2006. According to its assessment, exposure of Europeans is under 30% of TDI. However, several animal studies refer to developmental disorders at far lower doses than the TDI. Concluding from the above summarized information, there are many arguments for and against bisphenol A. There is no evidence to exclude or confirm the neurodevelopmental and reproductive risk of BPA occuring at low doses. The alarming studies have shortcomings, clear conclusions can’t be drawn from them. On risk management level, the issues of restriction or even banning the use of the substance have emerged. This is the case in Denmark, which will obviously have an effect on European markets. Although there are several studies dealing with bisphenol A, reasoned and well-founded studies are necessary to mitigate the existing uncertainties. 
650 4 |a Műszaki és technológiai tudományok 
650 4 |a Egyéb műszaki tudományok és technológiák 
650 4 |a Élelmiszer és italfélék 
695 |a Élelmiszerbiztonság 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/79528/1/elelmiszervizsgalati_kozlemenyek_2010_03_164-177.pdf  |z Dokumentum-elérés