Biszfenol A kockázatának bizonytalanságai = Uncertainties of health risks of BPA
A biszfenol A az emberi szervezetbe elsősorban az élelmiszerek útján, azok polikarbonát csomagolóanyagaiból, palackokból valamint konzervdobozok belső bevonatából kerülhet. A vegyület kockázatára világszerte fokozott figyelem irányul, mivel élelmiszerbiztonsági szempontból napjainkban az egyik legel...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Q & M Kft.
Budapest
2010
|
| Sorozat: | Élelmiszervizsgálati közlemények
56 No. 3 |
| Kulcsszavak: | Élelmiszerbiztonság |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/79528 |
| Tartalmi kivonat: | A biszfenol A az emberi szervezetbe elsősorban az élelmiszerek útján, azok polikarbonát csomagolóanyagaiból, palackokból valamint konzervdobozok belső bevonatából kerülhet. A vegyület kockázatára világszerte fokozott figyelem irányul, mivel élelmiszerbiztonsági szempontból napjainkban az egyik legellentmondásosabb vegyület. Értékelésével számos nemzetközi szervezet foglalkozott, a humán hormonrendszert érő hatásának kockázata jelenleg is vitatott téma. Az EFSA 2006-ban 0,05 mg/ttkg/nap tolerálható napi beviteli értéket állapított meg, és becslése szerint az európai lakosság expozíciója nem éri el ennek 30%-át. Egyes állatkísérletről szóló tanulmányok azonban a TDI-nél jóval alacsonyabb expozíció mellett is fejlődési rendellenességekről számoltak be. A közleményből kitűnik, hogy számos érv szól a BPA mellett és ellen. A kockázatértékelő szervek nem tudják sem kizárni, sem megerősíteni a biszfenol A alacsony dózisokban jelentkező idegrendszeri fejlődési és szaporodási hatásának kockázatát. Az aggodalomra okot adó tanulmányok hiányosságokkal rendelkeznek, egyértelmű következtetéseket nem lehet belőlük levonni. A kockázatkezelés szintjén felmerült a vegyület használatának korlátozása, sőt betiltása. Ez történik pl. Dánia esetében, aminek hatása lesz az Unió piacára is. Bár számos tanulmány és értékelés született, a fennálló bizonytalanságok csökkentésére további, célzott és megalapozott tanulmányok végzésére mindenképpen szükség van. Bisphenol A gets into the human body primarily from food, originating from polycarbonate packaging material, bottles and the inner coating of cans. The issue of BPA’s risk receives increased interest worldwide, looking at the food safety concerns, currently it’s among the most controversial substances. Several international bodies have evaluated it, however, the risks to human endocrine system are debated yet. A 0,05 mg/kgbw/day tolerable daily intake value (TDI) was set by EFSA in 2006. According to its assessment, exposure of Europeans is under 30% of TDI. However, several animal studies refer to developmental disorders at far lower doses than the TDI. Concluding from the above summarized information, there are many arguments for and against bisphenol A. There is no evidence to exclude or confirm the neurodevelopmental and reproductive risk of BPA occuring at low doses. The alarming studies have shortcomings, clear conclusions can’t be drawn from them. On risk management level, the issues of restriction or even banning the use of the substance have emerged. This is the case in Denmark, which will obviously have an effect on European markets. Although there are several studies dealing with bisphenol A, reasoned and well-founded studies are necessary to mitigate the existing uncertainties. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 164-177 |
| ISSN: | 0422-9576 |