Fejlesztőkísérlet matematikaórán egy meggyőződés felülírására
Akciókutatásként egy fejlesztőkísérletet terveztem egy kilencedikes osztályban, amellyel az volt a cél, hogy megváltozzon az a sokakban élő téves meggyőződés, hogy minden matematikai feladatnak van, és csak egy megoldása van. A felmérések úgy épültek fel, hogy tükrözték az órákon megteremteni kívánt...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága
Szeged
2021
|
| Sorozat: | Új kutatások a neveléstudományokban
14 Új kutatások a neveléstudományokban 2021 : a neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira 14 |
| Kulcsszavak: | Matematikai problémamegoldás, Kritikus gondolkodás |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/78906 |
| Tartalmi kivonat: | Akciókutatásként egy fejlesztőkísérletet terveztem egy kilencedikes osztályban, amellyel az volt a cél, hogy megváltozzon az a sokakban élő téves meggyőződés, hogy minden matematikai feladatnak van, és csak egy megoldása van. A felmérések úgy épültek fel, hogy tükrözték az órákon megteremteni kívánt hozzáállást. Tehát olyan feladatokat is kaptak a diákok, amelyeknél több esettel kellett számolni, illetve észre kellett venni, és tudni kellett kezelni az ellentmondást. A tanulók fejlődésének elemzése során a fő kérdések a következők voltak: Milyen mértékben fejleszthető egy adott témakör kapcsán, hogy egy tanuló felismeri-e a több lehetséges esetet és/vagy az ellentmondást? Ha észreveszi, hogyan kezeli a tanuló a több esetet és/vagy az ellentmondást? Milyen információt kaphatunk a tanulók írásbeli munkája alapján az önellenőrzésről és az önszabályozásról? Az elemzés után úgy tűnt, hogy az utó- és késleltetett tesztnél a kezdeti majdnem nullához képest már körülbelül a csoport fele több esettel dolgozott, illetve rájött az ellentmondásra, és összességében érzékelhető ezen tesztek összképe alapján a szemléletmódbeli változás. Jelentősen befolyásolta a tanulók fejleszthetőségének ütemét és mértékét a tárgyi tudás, amelynél az alapok komoly hiánya több tanulónál jelentkezett. Voltak olyan tanulók, akik a közvetlen fejlődési zónájuk alapján alkalmatlanok az egységes fejlesztésre, illetve voltak olyan tanulók is, akik számára önmagukhoz képest nagyon csekély mértékű az egységes fejlesztés hatása. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 54-72 |
| ISBN: | 978-963-306-896-0 |
| ISSN: | 2062-090X |