A lexikális kétértelműség feldolgozását befolyásoló faktorok
Jelen vizsgálatban a szógyakoriság, a mondatkontextus és a munkamemória a mondatszintű lexikális kétértelműség feldolgozásában betöltött szerepét kívántuk megvizsgálni intermodális priming helyzetben magas és alacsony munkamemóriával rendelkező személyek esetében. Négyfajta mondatkontextust alkalmaz...
Elmentve itt :
Szerzők: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó
Szeged
2010
|
Sorozat: | Szegedi pszichológiai tanulmányok
Szegedi pszichológiai tanulmányok : 2010 |
Kulcsszavak: | Pszichológia, Memória |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/75345 |
Tartalmi kivonat: | Jelen vizsgálatban a szógyakoriság, a mondatkontextus és a munkamemória a mondatszintű lexikális kétértelműség feldolgozásában betöltött szerepét kívántuk megvizsgálni intermodális priming helyzetben magas és alacsony munkamemóriával rendelkező személyek esetében. Négyfajta mondatkontextust alkalmaztunk, amely vagy a gyakoribb, vagy a ritkább jelentést feszítette elő erősen befolyásoló, vagy enyhe intenzitással. A mondatokat hallgatták a kísérleti személyek, majd a mondatvégi kétértelmű szót 250 ms-os késleltetési idő beiktatása után a vizuálisan prezentált célinger köve tte. A szó-nemszó döntési helyzetben a kísérleti alanyok feladata az volt, hogy a mondatvégi kétértelmű szó gyakoribb vagy ritkább jelentéséhez kapcsolódó vagy nem kapcsolódó (kontroll) célingerekre válaszoljanak. Az eredmények azt mutatják, hogy míg a nagy munkamemóriájú személyek számára mindkét, addig a kis munkamemóriájú személyek számára leggyakrabban a gyakoribb jelentés volt elérhető. In the current study a cross-modal priming paradigm was adopted in order to investigate the relative role of word frequency, sentence context and working memory (WM) in the lexical ambiguity resolution at sentence level in individuals with high and low WM capacity. Four sentence contexts have been used biased toward the dominant or subordinate meaning of the ambiguous word either in a strongly influenced or a neutral context. Sentences were presented auditorily and the sentence-final ambiguous word was followed by the word-target presented visually after a 250 ms interstimulus interval. Subjects were requested to make lexical decision on the target which was related to the dominant or subordinated meaning of the ambiguous word or was an unrelated word. Both meanings of the ambiguous word appeared to be accessible for subjects with high WM capacity. Subjects with low WM capacity, however, seemed to activate the dominant meaning predominantly. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 97-104 |
ISSN: | 1789-6061 |