La Hongrie entre l'Empire Allemand et Byzance la naissance du Royaume de Hongrie /
A pogány és nomád (vagy: félnomád) magyarok 895 és 900 között birtokukba vették és megszállták a Kárpát-medencét, valamint a Lajta és a Fischa folyók közét és a Morva-medencét. A magyarok honfoglalása egyaránt sértette a német (keleti frank), a bolgár és a bizánci politikai-hatalmi érdekeket. Az ell...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága
Szeged
2010
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica
73 No. 1-64 |
| Kulcsszavak: | Magyarország története - középkor |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/7460 |
| LEADER | 03551nab a2200229 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta7460 | ||
| 005 | 20231114082628.0 | ||
| 008 | 161015s2010 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 0324-6523 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a fre | ||
| 100 | 1 | |a Makk Ferenc | |
| 245 | 1 | 3 | |a La Hongrie entre l'Empire Allemand et Byzance |h [elektronikus dokumentum] : |b la naissance du Royaume de Hongrie / |c Makk Ferenc |
| 260 | |a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága |b Szeged |c 2010 | ||
| 300 | |a 489-498 | ||
| 490 | 0 | |a Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica |v 73 No. 1-64 | |
| 520 | 3 | |a A pogány és nomád (vagy: félnomád) magyarok 895 és 900 között birtokukba vették és megszállták a Kárpát-medencét, valamint a Lajta és a Fischa folyók közét és a Morva-medencét. A magyarok honfoglalása egyaránt sértette a német (keleti frank), a bolgár és a bizánci politikai-hatalmi érdekeket. Az ellentéteket fokozta az, hogy 899-től a magyarok előbb Európa gazdag nyugati, majd déli keresztény országai ellen rendszeresen vezetttek katonai hadjáratokat zsákmányszerzés céljából. E rabló és pusztító hadjáratok következtében kialakult ellenséges, háborús viszony már a 10. század közepén azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy az európai népek és hatalmak előbb-utóbb fizikailag megsemmisítik a magyarságot. Ennek elkerülése érdekében fokozatosan megváltozott a magyar külpolitika. A 955. évi, Lechmezei súlyos vereség után leálltak a nyugati irányú hadjáratok, és a Magyar Fejedelemség vezetői, német támadástól félve, a Római Pápaság felé közeledtek — sike rtelenül. A 970. évi arkadiopolisi nagy vereség nyomán a magyarok felhagytak a balkáni hadjáratokkal is, és a magyar vezetők, bizánci inváziótól tartva, a Német Birodalom felé nyitottak, békét és szövetséget kötöttek vele. Ennek eredményeként 972-973-tól megindult a német birodalmi egyház térítő tevékenysége magyar földön, és Géza fejedelem (kb. 971-997) német katonaság segítségét is élvezte a hatalmával szembeszegülő belső ellenfeleivel szemben. Utóda, fia István folytatta a németbarát politikát, de a birodalmi egyház helyett a római pápa alá rendelte az új magyar egyházat. Ezzel együttteljesen kizárta a konstantinápolyi pátriárka egyházi befolyását is országából. . Magyarország teljes európai integrációját az jelentette, hogy 1000-1001-ben István fejedelmet a német császár és a római pápa közös egyetértésével királlyá koronázták püspökei. A király rendezte a magyar—bizánci viszonyt azáltal, hogy — a korábbi bolgárpártiságot felhagyva — kiegyezett Bizánccal, és a basileus is elisme rte István királyi címét. Az első magyar király [1000/1001-1038], miután — a kedvező, békés nemzetközi viszonyokat kihasználva — kemény kézzel felszámolta a törzsi szeparatizmuserőit, megteremtette országa politikai egységét. A törzsi—nemzetségi sze rvezet szétverését követően államát német minta nyomán területi alapon építette fel. A krisztianizáció és az erős állam biztosította a korban a magyarság fennmaradását Európában. | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Történettudomány és régészet | |
| 695 | |a Magyarország története - középkor | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/7460/1/juridpol_073_489-498.pdf |z Dokumentum-elérés |