La Hongrie entre l'Empire Allemand et Byzance la naissance du Royaume de Hongrie /
A pogány és nomád (vagy: félnomád) magyarok 895 és 900 között birtokukba vették és megszállták a Kárpát-medencét, valamint a Lajta és a Fischa folyók közét és a Morva-medencét. A magyarok honfoglalása egyaránt sértette a német (keleti frank), a bolgár és a bizánci politikai-hatalmi érdekeket. Az ell...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága
Szeged
2010
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica
73 No. 1-64 |
| Kulcsszavak: | Magyarország története - középkor |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/7460 |
| Tartalmi kivonat: | A pogány és nomád (vagy: félnomád) magyarok 895 és 900 között birtokukba vették és megszállták a Kárpát-medencét, valamint a Lajta és a Fischa folyók közét és a Morva-medencét. A magyarok honfoglalása egyaránt sértette a német (keleti frank), a bolgár és a bizánci politikai-hatalmi érdekeket. Az ellentéteket fokozta az, hogy 899-től a magyarok előbb Európa gazdag nyugati, majd déli keresztény országai ellen rendszeresen vezetttek katonai hadjáratokat zsákmányszerzés céljából. E rabló és pusztító hadjáratok következtében kialakult ellenséges, háborús viszony már a 10. század közepén azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy az európai népek és hatalmak előbb-utóbb fizikailag megsemmisítik a magyarságot. Ennek elkerülése érdekében fokozatosan megváltozott a magyar külpolitika. A 955. évi, Lechmezei súlyos vereség után leálltak a nyugati irányú hadjáratok, és a Magyar Fejedelemség vezetői, német támadástól félve, a Római Pápaság felé közeledtek — sike rtelenül. A 970. évi arkadiopolisi nagy vereség nyomán a magyarok felhagytak a balkáni hadjáratokkal is, és a magyar vezetők, bizánci inváziótól tartva, a Német Birodalom felé nyitottak, békét és szövetséget kötöttek vele. Ennek eredményeként 972-973-tól megindult a német birodalmi egyház térítő tevékenysége magyar földön, és Géza fejedelem (kb. 971-997) német katonaság segítségét is élvezte a hatalmával szembeszegülő belső ellenfeleivel szemben. Utóda, fia István folytatta a németbarát politikát, de a birodalmi egyház helyett a római pápa alá rendelte az új magyar egyházat. Ezzel együttteljesen kizárta a konstantinápolyi pátriárka egyházi befolyását is országából. . Magyarország teljes európai integrációját az jelentette, hogy 1000-1001-ben István fejedelmet a német császár és a római pápa közös egyetértésével királlyá koronázták püspökei. A király rendezte a magyar—bizánci viszonyt azáltal, hogy — a korábbi bolgárpártiságot felhagyva — kiegyezett Bizánccal, és a basileus is elisme rte István királyi címét. Az első magyar király [1000/1001-1038], miután — a kedvező, békés nemzetközi viszonyokat kihasználva — kemény kézzel felszámolta a törzsi szeparatizmuserőit, megteremtette országa politikai egységét. A törzsi—nemzetségi sze rvezet szétverését követően államát német minta nyomán területi alapon építette fel. A krisztianizáció és az erős állam biztosította a korban a magyarság fennmaradását Európában. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 489-498 |
| ISSN: | 0324-6523 |