Az ott szokatlan szerepei igekötő, diskurzuspartikula /

Az ott határozószó redundáns használata (= ahol a mondatban szerepel a nominális helymegjelölés is, vö. Éva ott állt a kapuban versus Éva a kapuban állt) összevethető a hasonló irányhatározós szerkezetekkel (Éva belépett a szobába). Az irányhatározós szerkezetben az ige terminatív igekötővel (be-) á...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kocsány Piroska
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2021
Sorozat:Jelentés és nyelvhasználat 8 No. 1
Kulcsszavak:Nyelvészet, Magyar nyelv - igekötő
doi:10.14232/JENY.2021.1.4

Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/73880
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Az ott határozószó redundáns használata (= ahol a mondatban szerepel a nominális helymegjelölés is, vö. Éva ott állt a kapuban versus Éva a kapuban állt) összevethető a hasonló irányhatározós szerkezetekkel (Éva belépett a szobába). Az irányhatározós szerkezetben az ige terminatív igekötővel (be-) áll. Ennek analógiájára vezeti be É. Kiss Katalin a lokatív igekötő fogalmát (ott/kint/bent stb.), amelynek használata beleilleszkedik az igeidőrendszer fokozatos átalakulásába az ómagyar kortól napjainkig: a nézőponti aspektust hordozó formákat felváltja a szituatív aspektust támogató igekötőrendszer. A dolgozat ezt a tételt próbálja továbbgondolni, különös tekintettel azokra a példákra, amelyekben egy inchoatív jelentésű időhatározó kijelöl egy időbeni vonatkozási pontot, ahonnan egy folyamatra/állapotra rátekintünk. Ez az együttállás kiváltja az ott mint igekötő in statu nascendi létét, és magyarázni tudja azokat az eseteket, amelyekben az ott a nominális helymegjelölés mellett kötelező, valamint azokat is, amelyekben a redundáns ott használatát stratégiai-pragmatikai tények indokolják. Az ott lokális jelentése az érvelésben összekapcsolódik a temporális jelentéssel, a temporális jelentés pedig elvezet a temporális perzisztencia kifejeződéséhez. Ennek sajátos megjelenésével találkozunk az ott mint diskurzuspartikula használata során.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:47-80
ISSN:2064-9940