A kulturális hibriditás krónikája Böndör Pál prózája /

A jelen tanulmány a költőként ismert Böndör Pál prózájának az opuszban elfoglalt pozíciójával foglalkozik. A recepció, és maga a szerző is, másodlagos teljesítményként tekint a három regényre, melyek ezen vélekedések szerint nem érik el az 1960-as évek óta íródó lírai művek esztétikai szintjét. Ahho...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Ternovácz Dániel
További közreműködők: Böndör Pál
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalmi Tanszék Szeged 2020
Sorozat:Acta historiae litterarum hungaricarum 35-36
Kulcsszavak:Magyar irodalom - költészet - 20-21. sz.
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/71868
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A jelen tanulmány a költőként ismert Böndör Pál prózájának az opuszban elfoglalt pozíciójával foglalkozik. A recepció, és maga a szerző is, másodlagos teljesítményként tekint a három regényre, melyek ezen vélekedések szerint nem érik el az 1960-as évek óta íródó lírai művek esztétikai szintjét. Ahhoz, hogy újraértékeljük az Ebihalak (1987), A holdfény árnyékában (2011) és Bender & Tsa. (2014) című műveknek a pozícióját, figyelembe kell venni a megjelenésük kontextuális sajátosságait, az autobiografikus vonatkozásokat, a Böndörköltészetből ismert motívumtárral, írásmóddal és attitűddel való kapcsolódásokat, valamint az intertextuális és intermediális sajátosságokat. A tanulmány négy fejezetből áll. Az első rész összegzi a kritikák meglátásait, és rámutat az értelmezések néhány hiányosságára. Ezután külön-külön fejezetek foglalkoznak a három mű kontextusával, a lényegi eltérések és folytonosságok szem előtt tartásával. Végül az összegző fejezet a böndöri prózapoétika fontos sajátosságait tárgyalja: az autopoétikus írásmódot, illetve a kulturális hibriditás valós és fikcionális terének reprezentációját. The paper deals with the position of Pál Böndör’s prose works within his oeuvre. Author and critics likewise claim that his three novels are of inferior value compared to the poet’s lyrical works, and they fall far below the aesthetical level of his lyric poetry that has been written since the 1960s. We have to examine the contextual peculiarities and the autobiographic traces of the novels, the relationship with the motifs, poetics and attitude of the poet’s lyrical works. Intertextuality and intermediality also has to be taken into consideration in order to re-evaluate the novels Ebihalak (1987), A holdfény árnyékában (2011) and Bender & Tsa. (2014). The paper is divided into four chapters. The first one sums up the main points made by reviewing critics, and attempts to show the problems with earlier interpretations. A contextual approach is adopted in the following ones, one novel dealt with in each of them. The most significant characteristics of Böndör’s prose works are analyzed: autopoetical writing and the representation of real and fictional space of cultural hibridity.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:117-139
ISSN:0586-3708