Késő császárkori epitoma- és breviariumszerzők Petrarca glosszáiban
A tanulmány Petrarca két glosszáját elemzi. Az első, amely egy Livius-passzust kísér a párizsi Bibliothèque nationale de France Lat. 5690 jelzetű kéziratában, arról tanúskodik, hogy a „humanizmus atyja”, egy mára elveszett vagy még nem azonosított kódexében, Eutropius neve alatt valójában Paulus Dia...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció Kutatócsoport
Szeged
2020
|
| Sorozat: | Antikvitás és reneszánsz
|
| Kulcsszavak: | Olasz irodalom története - 14. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/antikren.2020.5.67-83 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/71846 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány Petrarca két glosszáját elemzi. Az első, amely egy Livius-passzust kísér a párizsi Bibliothèque nationale de France Lat. 5690 jelzetű kéziratában, arról tanúskodik, hogy a „humanizmus atyja”, egy mára elveszett vagy még nem azonosított kódexében, Eutropius neve alatt valójában Paulus Diaconus Historia Romana című művét olvashatta. A másik, amely a Vatikáni Apostoli Könyvtár Pal. lat. 899 jelzetű Historia Augusta-kódexében található, más széljegyzetekkel együtt azt bizonyítja, hogy Petrarca Florust hitte a liviusi Periochae szerzőjének. The article focuses on two of Petrarch’s glosses. The first one, which accompanies a passage of Livy in the manuscript of Paris, Bibliothèque nationale de France, Lat. 5690, attests that the “Father of Humanism”, in one of his codices now lost or not yet identified, could actually read the Historia Romana of Paulus Diaconus under the name of Eutropius. The other one, written in the manuscript of the Historia Augusta, Vatican Library, Pal. lat. 899, offers a new proof that Petrarch attributed the authorship of the Periochae of Livy to Florus. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 67-83 |
| ISSN: | 2560-2659 |