Miért lett Szeged az 1848-49 szabadságharc egyik utolsó esélye? a szegedi sáncok /

In the last months of the War of Independence of 1848-49 the Hungarian government appointed Szeged as the place to lead the war of independence from following its retreat from the capital, the aim being to stop Haynau with the remnants of the joint military forces concentrated here. Although earlier...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szalontai Csaba
Testületi szerző: Magyarok a Kárpát-medencében : tudományos nemzetközi konferencia (2.) (2017) (Szeged)
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2017
Sorozat:Közép-európai Monográfiák 16
Magyarok a Kárpát-medencében 2. 16
Kulcsszavak:Magyarország története - 1848-1849, Szeged története - 1848-1849, Szabadságharc - magyar - 1848-1849, Hadtörténet - magyar - 1848-1849
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/69740
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:In the last months of the War of Independence of 1848-49 the Hungarian government appointed Szeged as the place to lead the war of independence from following its retreat from the capital, the aim being to stop Haynau with the remnants of the joint military forces concentrated here. Although earlier research has made little mention of the reason why Szeged was selected for this role, by now it has become evident that the fortress complex planned around the town must have been the decisive factor. So far we have had hardly any knowledge of the fortification, its exact location, size or structure. We have recently come across two handwritten maps, which have helped us to reconstruct the whole fortification complex with high precision. To our great surprise significant parts of the fortification can easily be identified around the town. This discovery can lead to very important new findings in the research into the events of the war of independence and through the Szeged fortification it also illustrates the considerations 19th century engineers had in mind when planning a construction like this. Az 1848-1849-ben megépített szegedi sánc tehát összesen 30 önálló építményből állt, amihez még a Kamaratöltés utólagos erődítése kapcsolódott 31. elemként. A rendszer Szeged városát teljesen körülveszi, egyaránt védte a Tisza mindkét partján. Az összes sáncelem közül egyetlen egy volt („k"), aminek helyét nem sikerült azonosítani, hat esetben pedig csak valószínűsíteni tudtuk a helyüket. Az összes többi objektum azonosításával sikerrel jártunk, ami az eddigi ismereteinkhez képest új adatokkal gazdagíthatja a szabadságharc kutatását. Sikerrel igazoltuk azt is, hogy a szegedi sánc tervezésnek és megvalósításának az a több ezer éves hadművészeti alapelv volt a fő motívuma, hogy a harcászat során a természeti környezet előnyeinek hasznosítása és hátrányainak kiküszöbölése az egyik legfontosabb cél. A kiépített védelmi rendszer — eddig még nem ismert — makrokörnye-zetének bemutatása, majd az egyes objektumok mikrokörnyezetének ismertetése egyenként és összességében is alátámasztják ezt a megállapításunkat.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:135-151
ISBN:978-615-80462-2-0
ISSN:2062-3712