A szláv földközösségi birtokrendszer jogintézményei
A közös földbirtok és a vérszerinti kötelék a szlávoknál igen hosszú ideig maradt fenn (a katonai határőrvidéken és a balkáni hegyvidéki lakosság körében még a 20. században is fennállt), majd azt az államok kialakulásával a társadalmi rétegződés váltotta fel.1 Ekkor a közös földbirtok helyébe a ma...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2017
|
| Sorozat: | A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára
64 Honori et virtuti : ünnepi tanulmányok Bobvos Pál 65. születésnapjára 64 |
| Kulcsszavak: | Szlávok története, Földbirtok - szlávok, Földjog - szlávok, Tulajdonjog, Mezőgazdasági jog |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/69123 |
| Tartalmi kivonat: | A közös földbirtok és a vérszerinti kötelék a szlávoknál igen hosszú ideig maradt fenn (a katonai határőrvidéken és a balkáni hegyvidéki lakosság körében még a 20. században is fennállt), majd azt az államok kialakulásával a társadalmi rétegződés váltotta fel.1 Ekkor a közös földbirtok helyébe a magántulajdon lépett, az uralkodó és a politikai hatalom vezető rétege a legfőbb birtokos körébe tartozott. A szlávok ma Európában a legnagyobb etnikai csoportot (közel 35%-kal) képezik,2 emellett élnek még Ázsiában is. Nyelveik, vallásuk és állami-történelmi múltjuk alapján általában három csoportba sorolják őket,3 a valamelyik szláv nyelvet beszélők száma a 20. század nyolcvanas éveiben 294,2 millió volt.4 Ezek közül a legnépesebb a keleti szláv nyelvcsoport, amelybe összesen 210,8 millió polgár tartozik. A nyugati szláv nyelveket összesen 54 millió európai lakos beszéli, a déli szláv nyelveket pedig 29,4 millióan. Jelenleg a szlávok tizenhárom országban alkotnak többséget, melyek között megtalálható a világ legnagyobb terjedelmű állama, Oroszország, és Európa második legnagyobb területű országa, Ukrajna, valamint Fehéroroszország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia és Bulgária. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 122-131 |
| ISBN: | 978 615 5411 41 0 |
| ISSN: | 1786-352X |