A demobilizáció forrásai a tüntetési részvétel kockázatai /
A protest politikai részvételről szóló irodalomban sokat és alaposan kutatott kérdés, melyek azok a tényezők, amelyek a tüntetésen való részvételt elősegítik. Az elégedetlenség, a politika és a közélet iránti érdeklődés, az politikai hatékonyságáról való vélekedés olyan tényezők, melyek a protest ré...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
2019
|
Sorozat: | Mások vagy ugyanolyanok? A hallgatók politikai aktivitása, politikai orientációja Magyarországon
|
Kulcsszavak: | Felsőoktatás - Magyarország - 21. sz., Politikai szociológia - magatartáskutatás, Ifjúságpolitika, Egyetemi hallgatók - magyar - mentalitás |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/68883 |
Tartalmi kivonat: | A protest politikai részvételről szóló irodalomban sokat és alaposan kutatott kérdés, melyek azok a tényezők, amelyek a tüntetésen való részvételt elősegítik. Az elégedetlenség, a politika és a közélet iránti érdeklődés, az politikai hatékonyságáról való vélekedés olyan tényezők, melyek a protest részvétel irányába lökik az embereket. Az ellentétes irányba ható, visszatartó erőkről azonban jóval kevesebb vizsgálat készült. A cselekvéselmélet alapján feltételezhető, hogy a politikai részvétel negatív következményei a részvétel gátját jelenthetik. Ha egy tüntetésen nagy az esélye a rendőri túlkapásoknak, akkor várhatóan a részvételi hajlandóság csökken. A szociológiai és pszichológiai kutatások azonban vegyes képet mutatnak. Egyes, főleg kvalitatív kutatások arról számolnak be, hogy a társadalmi mozgalmak aktivistái gyakran kerülnek szembe olyan kockázatokkal, ami eltántorítja őket a részvételtől. Karl-Dieter Opp és kutatótársai kvantitatív vizsgálatai viszont azt mutatják, hogy a részvétel észlelt kockázatai és a demonstráción való részvétel pozitívan korrelálnak egymással, vagyis minél kockázatosabb egy tiltakozó akció, annál magasabb a részvételi hajlandóság. Az észlelt kockázat és a részvétel közötti kapcsolat leírásához Opp kétféle mechanizmust azonosít. Egyrészt az elrettentés mechanizmusa direkt, közvetlen negatív hatást jelent a részvételre. Másrészről viszont működik a radikalizálódási mechanizmus is, egy olyan indirekt, közvetett hatás, ami szerint a magasabb észlelt kockázatok növelik az elégedetlenséget, ami pedig fokozza a részvételi hajlandóságot. Az eddigi kutatások leggyakrabban a fi zikai sérülés kockázataival foglalkoztak és tudomásom szerint kizárólag autoriter politikai rendszerekben végeztek kvantitatív vizsgálatokat. Jelen tanulmányban a kollektív cselekvés elméleti irodalmára alapozva négyféle kockázati tényezőt azonosítok, melyek demobilizálhatják a potenciális résztvevőket. Ezek közül kettő a fi zikai kockázatok alá sorolható (ellentüntetők és a rendőrök fellépése a tüntetőkkel szemben), kettő pedig a nem-fi zikai kockázatot jelent (barátok rosszallása, retorziók az egyetemen). |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 67-90 |
ISBN: | 978-615-6060-10-5 |