Minőségi változások Magyarország autóiparában?
A néhány évvel ezelőtt kitört iparági válság lecsengésével, újult lendülettel folytatódnak Magyarországon – és Kelet-Közép-Európa más országaiban – az autóipari beruházások. Az európai integráció folyamatának előrehaladásával, úgy tűnik, hogy e fejlesztések fő motivációja végérvényesen eltolódott a...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2012
|
| Sorozat: | Kockázat – konfliktus – kihívás : a VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferencia és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának Tanulmánykötete
|
| Kulcsszavak: | Auróipar - Magyarország |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/68303 |
| Tartalmi kivonat: | A néhány évvel ezelőtt kitört iparági válság lecsengésével, újult lendülettel folytatódnak Magyarországon – és Kelet-Közép-Európa más országaiban – az autóipari beruházások. Az európai integráció folyamatának előrehaladásával, úgy tűnik, hogy e fejlesztések fő motivációja végérvényesen eltolódott a piackereséstől (market-seeking) a költséghatékony termelő telephelyek keresése (efficiency-seeking) irányába. Az Európai Unió egységes felvevőpiacának részét képező térség centrumhoz mért földrajzi és kulturális közelségében, jelentős iparági hagyományokat felmutató, viszonylag olcsó és képzett munkaerejében, illetve beruházásbarát gazdaságpolitikai környezetében komoly perspektívákat látnak az európai piac kiszolgálására törekvő iparági szereplők. A térség kormányzatai ugyanakkor nagy reményeket fűznek a jelentős multiplikátor-hatásokkal bíró iparág helyi megerősödéséhez: a gépjárműgyártásban a helyi ipar modernizációjának egyik fő zászlóvivőjét látják. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy vajon beválthatja-e a hozzá fűzött vehemens reményeket az autóipar? Térségünk az iparág tartósan számottevő, annak jövőjét befolyásolni képes régiójává válik, avagy az autóipar perifériája marad, ahol az iparág jelentős helyi súlya inkább átmeneti jelenségnek tekinthető? A szakirodalomban – elsősorban a globális értékláncok elméleti kereteire építve – egyre inkább teret nyer az a felismerés, miszerint nem a nemzetközi iparágak szervezetébe történő bekapcsolódás ténye, hanem annak mikéntje a kulcskérdés a gazdasági perspektívák megítélése szempontjából. Az értékláncon belül elfoglalt pozíció minősége nemcsak a helyi hozzáadott érték függvényében alakuló jövedelmeket, hanem a jelentős térbeli mobilitást mutató iparág helyi megtelepülésének tartósságát is befolyásolja. A kelet-közép-európai autóipar kutatása kapcsán komoly irodalma van ma már az angol nyelven „upgrading” kifejezéssel illetett minőségi változások vizsgálatának. A fogalom olyan szerkezeti átalakulást takar, melynek lényege a magasabb helyi hozzáadott érték előállítása felé történő elmozdulás. A különböző dimenziókban érvényesülő jelenség magában foglalja a termelés technológiai és szervezeti hátterének fejlődését, a termékszerkezet eltolódását a nagyobb értékű termékek felé, a helyi beszállítói hálózatok erősödését, valamint a közvetlen termelésen kívül eső funkciók megtelepülését. De vajon megfigyelhető-e minőségi változás a hazai autóiparban? Prezentációm első része a kelet-közép-európai autóipar kutatásával foglalkozó eddigi – döntően cseh, lengyel, szlovák és német szerzők tollából született – vizsgálatok eredményeit igyekszik kritikai megközelítésben összegezni. Ezt követően egy – elsősorban statisztikai adatokra és iparági szakmai szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetések tanulságaira épített – ezredforduló utáni évtizedre kiterjedő összehasonlító vizsgálat eredményeit mutatja be. A termelékenység, a termékszerkezet, a beszállítói háttér, illetve a termelésen kívüli funkciók vizsgálati szempontjait integráló elemzés – az eddigi megközelítésektől eltérően – úgy törekszik Magyarország teljesítményének nemzetközi kontextusban történő értékelésére, hogy nemcsak a szomszédos kelet-közép-európai országokat, hanem az európai autóipar korábbi – centrumokhoz közelebb eső, illetve dél-európai – perifériáit is bevonja vizsgálataiba. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 594-607 |
| ISBN: | 978-963-306-175-6 |