A tönkölybúza (Triticum spelta L.) elemfelvétele szennyvízüledékből
Fényszobás tenyészedényes kísérletet állítottunk be a Nyíregyházi Egyetemen a Debrecen Lovász-zugból származó, toxikus elemekkel (elsősorban krómmal) szennyezett talajjal (mely egy szennyvíz utóülepítő tó rekultivációja során felhasznált talajtakaró volt), illetve kadmiumot, krómot, rezet, nikkelt,...
Elmentve itt :
Szerzők: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar
Szeged
2019
|
Sorozat: | Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok
14 No. 2 |
Kulcsszavak: | Mikroelemek - talaj, Mikroelemek - növénykémia, Agrokémia |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/67565 |
Tartalmi kivonat: | Fényszobás tenyészedényes kísérletet állítottunk be a Nyíregyházi Egyetemen a Debrecen Lovász-zugból származó, toxikus elemekkel (elsősorban krómmal) szennyezett talajjal (mely egy szennyvíz utóülepítő tó rekultivációja során felhasznált talajtakaró volt), illetve kadmiumot, krómot, rezet, nikkelt, ólmot és cinket a határértékek felett tartalmazó Debrecen lovász-zugi szennyvízüledékkel. Kísérletünk célja az volt, hogy a környezeti stressz-faktorok iránt toleránsnak feltételezett lágy szárú növényfaj, a tönkölybúza (Triticum spelta L.) tenyészedényekben történő termesztésével, modell-kísérlettel megismerjük és összehasonlítsuk e növényfaj két vonalának (cv. GK Fehér "A"; cv. GK Fehér "B") táp- és toxikuselem-felvételi interakcióit a talajjal, illetve a szennyvízüledékkel (10% m/m) kevert talajjal. 52 napos növénynevelést követően megállapítottuk, hogy a szennyvízüledék a kontrollhoz viszonyítva jelentősen megemelte mind a gyökerekben, mind a hajtásokban a foszfor-, kálium-, kalcium-, magnézium-, és nátriumkoncentrációkat mindkét tönkölybúza vonal esetén. A vizsgált makroelemek − a kalcium és a nátrium kivételével − a tönkölybúza hajtásában nagyobb mennyiségben voltak kimutathatóak, mint a gyökérében. A szennyvízüledék mindkét tönkölybúza vonal gyökereiben és hajtásaiban egyaránt megemelte az esszenciális mikroelemek (Cu, Fe, Mn, Zn) koncentrációit a kontrollhoz viszonyítva. A tönkölybúza toxikuselem-felvételét (As, Ba, Cd, Cr, Ni, Pb) elemezve megállapítható, hogy a gyökerekben lényegesen több halmozódott fel a hajtásokhoz képest, és a kijuttatott szennyvízüledék valamennyi toxikus elem koncentrációját jelentősen megnövelte a kontroll kultúrákhoz viszonyítva, mind a gyökerekben, mind a hajtásokban. Nem tudtuk azonban igazolni, hogy a nemesítők által szenzitívebbnek feltételezett GK Fehér tönkölybúza fajta „A” vonala érzékenyebben reagál a toxikuselem-szennyezés okozta stresszre, illetve több toxikus elemet vesz fel, mint a toleránsabbnak tekintett „B” vonal. Abstract: Uptake of various mineral nutrients and accumulation of toxic elements was studied in spelt (Triticum spelta L. lines „A” and „B”) from a soil moderately contaminated with toxic elements (prevalently with chromium; 111-128 mg/kg), and from a sewage sediment contaminated with cadmium (1.27 mg/kg), chromium (1027 mg/kg), copper (189 mg/kg), nickel (49.5 mg/kg), lead (287 mg/kg), and zinc (888 mg/kg). Contaminated cover soil and sewage sediment originated from Debrecen Lovász-zug, Hungary (47029’000’’ N, 21035’738’’ E), from a former wastewater postsettling pond. Spelt was grown in a pot experiment for 52 days in a growth chamber, in cover soil (as a control) and in cover soil treated with 10% (m/m) sewage sediment. It was found that application of sewage sediment significantly enhanced the uptake of macro- and mezoelements (P, K, Ca, Mg, Na), and essential microelements (Cu, Fe, Mn, Zn) both in roots and shoots of spelt. Toxic elements (As, Ba, Cd, Cr, Ni, Pb) accumulated prevalently in the roots of plants, and the applied sewage sediment significantly increased their concentration in roots and shoots, as compared to the control cultures. Breeders supposed line „A” of spelt to be more sensitive for abiotic stresses (e.g. toxic element contamination) than line “B”. This hypothesis, however, was not confirmed by our observations. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 109-118 |
ISSN: | 1788-7593 |