A vonzatok és a szabad határozók elkülönítéséről
Jelen írásban célunk a lexikalista nyelvelméletek vonzatokra és szabad határozókra vonatkozó közös elĘfeltevéseinek vizsgálata. Ennek kapcsán azt állítjuk, hogy bár egy konkrét nyelvtan mindig a lexikon elemeibĘl építkezik, a szabad határozók és a vonzatok elkülönítése során célszerĦbb a szabad hatá...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2008
|
| Sorozat: | LingDok : nyelvész-doktoranduszok dolgozatai
LingDok 7. |
| Kulcsszavak: | Nyelvészet |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/62917 |
| Tartalmi kivonat: | Jelen írásban célunk a lexikalista nyelvelméletek vonzatokra és szabad határozókra vonatkozó közös elĘfeltevéseinek vizsgálata. Ennek kapcsán azt állítjuk, hogy bár egy konkrét nyelvtan mindig a lexikon elemeibĘl építkezik, a szabad határozók és a vonzatok elkülönítése során célszerĦbb a szabad határozókból kiindulni. Ennek egyik oka, hogy ha a vonzatokra mint igei argumentumok realizációira tekintünk, akkor – mivel az igei argumentumság közvetlenül nem tesztelhetĘ – szükség lenne pusztán formai vonzatkritériumokra is. A két különbözĘ típusú követelmény azonban egy bizonyos típusú összetevĘ esetén eltérĘ predikcióhoz vezet az összetevĘ grammatikai funkciójára vonatkozóan. Ez pedig azt valószínĦsíti, hogy a lexikalista nyelvelméletek által a vonzatokkal szemben támasztott összes követelmény nem tartható egyszerre. Ezek után az adjunktumok egy újfajta felfogását vázoljuk. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 43-57 |
| ISSN: | 2416-0601 |