Die Bezirkshauptmannschaft und das Stuhlrichteramt Vergleichende Prüfung der Bezirksverwaltung in der ÖsterreichischUngarischen Monarchie /
Ferenc József a birodalom egységesítésére vonatkozó tervét a közigazgatásra vonatkozóan a neoabszolutizmus korszakában az 1853 januárjában megjelent rendeleteivel valósította meg, ezáltal azonos adminisztratív szervezet jött létre az Osztrák Császárság területén, amely magában foglalta a magyar és h...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
2018
|
Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica
8 No. 2 |
Kulcsszavak: | Közigazgatás - Osztrák-Magyar Monarchia - 19. sz. |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/61956 |
LEADER | 03590nab a2200217 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | acta61956 | ||
005 | 20231107081346.0 | ||
008 | 190723s2018 hu o 0|| zxx d | ||
022 | |a 2063-2525 | ||
040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
041 | |a zxx | ||
100 | 1 | |a Pétervári Máté | |
245 | 1 | 4 | |a Die Bezirkshauptmannschaft und das Stuhlrichteramt |h [elektronikus dokumentum] : |b Vergleichende Prüfung der Bezirksverwaltung in der ÖsterreichischUngarischen Monarchie / |c Pétervári Máté |
260 | |c 2018 | ||
300 | |a 311-321 | ||
490 | 0 | |a Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica |v 8 No. 2 | |
520 | 3 | |a Ferenc József a birodalom egységesítésére vonatkozó tervét a közigazgatásra vonatkozóan a neoabszolutizmus korszakában az 1853 januárjában megjelent rendeleteivel valósította meg, ezáltal azonos adminisztratív szervezet jött létre az Osztrák Császárság területén, amely magában foglalta a magyar és horvát tartományokat is. Az uralkodói pátensek egységesen a „vegyes” járási hivatalokban összpontosították az igazságszolgáltatási, közigazgatási és adóbehajtási feladatokat az alsó középszinten. Az októberi diploma kiadásáig maradt ilyen módon egységes a birodalmi közigazgatás, mivel azt követően jórészt helyreállították a rendi kori államszervezetet Magyarországon és Horvátországban. A kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia mindkét birodalomfelében a polgári korszak elvárásainak megfelelő reformok történtek, ám a neoabszolutizmus egységesítő törekvései ellenére lényegesen eltérő területi közigazgatás szerveződött. Ennek következtében tanulmányomban az osztrák közigazgatási szervezetet a magyar megoldásokkal hasonlítottam össze a fő hangsúlyt a járási szintre fektetve. Az 1868. május 19-én kiadott 44. számú törvény hozta létre Ciszlajtániában a járási főnökségeket (Bezirkshauptmannschaft), amelyeket az 1870:XLII. tc. nyomán Magyarországon kialakított járási szervezettel vetettem össze. Mindkét közigazgatási szervezet esetében a jogalkotó ekkor valósította meg először következetesen a közigazgatást és igazságszolgáltatást egymástól elválasztó alapelvet. Az összehasonlításból egyértelműen kitűnik, hogy Ciszlajtánia közigazgatási szervezete a központra visszavezethető centralizmusra épült, míg a magyar szolgabírói hivatalok a történeti hagyományoknak megfelelve az önkormányzatiság jegyeit viselték magukon. A korszak egyik legfontosabb alapelvének a közigazgatási szervezet egységesítésének hatékonyabban tudott ennek köszönhetően a bécsi kormányzat megfelelni. A székhelyek meghatározása, a közigazgatási járások más államszervezeti egységekkel való összhangjának biztosítása esetében produktívabb volt a Ciszlajtánia esetében követett módszer. Az azonos méretű közigazgatási egységek kialakításában viszont nem mutatott különbséget a két állam közigazgatása, mivel mindkét állam járási szervezete eltérő méretű közigazgatási egységekből épült fel. Ennek oka az lehetett, hogy a területi beosztás meghatározásakor a természeti, földrajzi tényezők a meghatározók, így kevésbé jelentős, hogy milyen szerv jogosult e feladatra. | |
650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
650 | 4 | |a Jogtudomány | |
695 | |a Közigazgatás - Osztrák-Magyar Monarchia - 19. sz. | ||
856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/61956/1/juridpol_forum_008_002_311-321.pdf |z Dokumentum-elérés |