Die Bezirkshauptmannschaft und das Stuhlrichteramt Vergleichende Prüfung der Bezirksverwaltung in der ÖsterreichischUngarischen Monarchie /
Ferenc József a birodalom egységesítésére vonatkozó tervét a közigazgatásra vonatkozóan a neoabszolutizmus korszakában az 1853 januárjában megjelent rendeleteivel valósította meg, ezáltal azonos adminisztratív szervezet jött létre az Osztrák Császárság területén, amely magában foglalta a magyar és h...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2018
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica
8 No. 2 |
| Kulcsszavak: | Közigazgatás - Osztrák-Magyar Monarchia - 19. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/61956 |
| Tartalmi kivonat: | Ferenc József a birodalom egységesítésére vonatkozó tervét a közigazgatásra vonatkozóan a neoabszolutizmus korszakában az 1853 januárjában megjelent rendeleteivel valósította meg, ezáltal azonos adminisztratív szervezet jött létre az Osztrák Császárság területén, amely magában foglalta a magyar és horvát tartományokat is. Az uralkodói pátensek egységesen a „vegyes” járási hivatalokban összpontosították az igazságszolgáltatási, közigazgatási és adóbehajtási feladatokat az alsó középszinten. Az októberi diploma kiadásáig maradt ilyen módon egységes a birodalmi közigazgatás, mivel azt követően jórészt helyreállították a rendi kori államszervezetet Magyarországon és Horvátországban. A kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia mindkét birodalomfelében a polgári korszak elvárásainak megfelelő reformok történtek, ám a neoabszolutizmus egységesítő törekvései ellenére lényegesen eltérő területi közigazgatás szerveződött. Ennek következtében tanulmányomban az osztrák közigazgatási szervezetet a magyar megoldásokkal hasonlítottam össze a fő hangsúlyt a járási szintre fektetve. Az 1868. május 19-én kiadott 44. számú törvény hozta létre Ciszlajtániában a járási főnökségeket (Bezirkshauptmannschaft), amelyeket az 1870:XLII. tc. nyomán Magyarországon kialakított járási szervezettel vetettem össze. Mindkét közigazgatási szervezet esetében a jogalkotó ekkor valósította meg először következetesen a közigazgatást és igazságszolgáltatást egymástól elválasztó alapelvet. Az összehasonlításból egyértelműen kitűnik, hogy Ciszlajtánia közigazgatási szervezete a központra visszavezethető centralizmusra épült, míg a magyar szolgabírói hivatalok a történeti hagyományoknak megfelelve az önkormányzatiság jegyeit viselték magukon. A korszak egyik legfontosabb alapelvének a közigazgatási szervezet egységesítésének hatékonyabban tudott ennek köszönhetően a bécsi kormányzat megfelelni. A székhelyek meghatározása, a közigazgatási járások más államszervezeti egységekkel való összhangjának biztosítása esetében produktívabb volt a Ciszlajtánia esetében követett módszer. Az azonos méretű közigazgatási egységek kialakításában viszont nem mutatott különbséget a két állam közigazgatása, mivel mindkét állam járási szervezete eltérő méretű közigazgatási egységekből épült fel. Ennek oka az lehetett, hogy a területi beosztás meghatározásakor a természeti, földrajzi tényezők a meghatározók, így kevésbé jelentős, hogy milyen szerv jogosult e feladatra. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 311-321 |
| ISSN: | 2063-2525 |